Meglátogatta Vészabó Noémit a kulturális miniszter és Schmidt Mária

  • narancs.hu
  • 2025. április 6.

Fekete Lyuk

Közelebbről is bepillantást nyerhettek a Munkácsy-díjas giccsfestő munkásságába.

„A Vészabó Noémi által képviselt művészi világ szerves része a magyar kultúra színes és élő hagyományának” – írta a Facebookon vasárnap délután Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter, aki ellátogatott Vészabó műhelyébe, és erősítést is vitt magával. „Műhelyében tett látogatásunk során Schmidt Mária főigazgató asszonnyal közvetlen bepillantást nyerhettünk alkotó munkájának hátterébe, és az alkotás iránti megingathatatlan elkötelezettségébe” – tudatta a miniszter.

 
Hankó Balázs és Vészabó Noémi
Facebook/Hankó Balázs
 

Mint arról a Narancs.hu is beszámolt, Vészabó Noémi 2025 tavaszán Munkácsy-díjat kapott, ám a díjbizottság tagjai ezzel annyira nem értettek egyet, hogy lemondtak. A Telex később megírta: Vészabó a „nemzetközi sikereit” lényegében pénzért vásárolta. Például a Louvre-ban soha nem állított ki, az általa idézett „Louvre-kiállítás” valójában a híres párizsi múzeum melletti földalatti bevásárlóközpont egyik vitrinjében történt.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.