Botrány a Munkácsy Mihály-díj körül

A giccsfestő felemelkedése

  • - decker -
  • 2025. április 2.

Képzőművészet

A haza legjobb képzőművészeinek járó Munkácsy-díj gazdája, Hankó Balázs kulturális miniszter az idén édesapja kedves festőjét, Vészabó Noémit is elismerésben részesítette. A gesztus ily módon a kormány családbarát irányultságának és elitellenes kultúrpolitikájának megnyilvánulásaként is felfogható. A dilettáns művész felülről intézett kitüntetése után a díj jelölőbizottsága testületileg lemondott.

Március 15-én komoly pofont kapott a képzőművész szakma. Minden évben ezen a napon osztják ki az állami kitüntetéseket és szakmai díjakat; hullanak a tiszti keresztek és a babérkoszorúk, honorálják szinte az összes szakmát (irodalom, színművészet, bábművészet, fotográfia, iparművészet, zene, tánc, mozgókép). S bár időről időre szinte minden szakmában előfordulnak kisebb botrányok, az egészen elképesztő, hogy az idén a hét képzőművészeti díjazottból ötöt a miniszter jelölt meg – ahogy többen is leírták, a „csókosok” kétharmados többségbe kerültek.

A felülről belenyúlás persze a díjazottak kiválasztásának elkerülhetetlen velejárója – végül is állami kitüntetésről van szó. A Munkácsy Mihály-díjat 1950-ben a Minisztertanács alapította a „kiemelkedő képzőművészeti tevékenység” elismerésére. Ha végigböngésszük a listájukat, a díjazottak személyéből szinte megrajzolható a kultúrpolitika változása, s az is, hogy a politikai díjazottak idővel háttérbe szorulnak a szakmai elismerésekkel szemben. S bár 1956. március 15-én Somogyi József, Kádár György vagy Kokas Ignác mellett Rákosi Mátyásné Fenya Kornyilova is a kitüntetettek közé került, ő – például Elena Ceau­șescuval szemben, aki négy általános iskolai osztály abszolválása után tizenhét doktorátust szerzett – el is végezte az Iparművészeti Főiskolát. A 80-as évek közepétől már szinte csak olyan neveket találhatunk, akik „letettek valamit az asztalra”. Mellékszál, de beszédes, hogy ekkor kezdték el díjjal honorálni a művészettörténészeket is; később külön díjat is alapítottak számukra. (Az idén viszont már nem tartották szükségesnek a Németh Lajos-díj kiosztását – talán abból a megfontolásból, hogy ha már nincs szükség a művészettörténet oktatására, akkor miért kéne épp a díjhoz ragaszkodni.) Ráadásul, mind a Németh Lajos-, mind a Munkácsy-díj egyrészt egy egyszeri pénzjutalommal jár (ez az illetményalap harmincszorosának megfelelő összeg, azaz ma durván 1,1 millió forint, másrészt a díjazott nyugdíjaskorában havi járadékot igényelhet, mégpedig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj bő négyszeresét, ez jelenleg egészen pontosan 121 125 forint).

Erre fájt a foga

A díj odaítélése hivatalos folyamatának lépései a következők. A díj hivatalos gazdája, a kultúráért és innovációért felelős miniszter felkéri a bírálóbizottság tagjait. A bizottság kiírja a pályázatot, majd a beérkezett anyagból 14-et kiválaszt és felterjeszt; a lista első hét helyére kerülnek az általuk legjobbnak tartott jelöltek, erősorrendben. Általános szokás szerint a bizottság által a 8. és 14. helyen rangsoroltak közül, vagyis a mezőny második feléből a miniszter kettőt emelhet át a díjazott hét közé (és akkor a bizottság két utolsó helyezettje nem kap díjat). Most viszont Hankó öt saját jelöltet tett a győztes csapatba, és ráadásul ezek egyike sem szerepelt a bizottság 14-es listáján. A botrányt kiváltó Vészabó Noémi sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.