Március 15-én komoly pofont kapott a képzőművész szakma. Minden évben ezen a napon osztják ki az állami kitüntetéseket és szakmai díjakat; hullanak a tiszti keresztek és a babérkoszorúk, honorálják szinte az összes szakmát (irodalom, színművészet, bábművészet, fotográfia, iparművészet, zene, tánc, mozgókép). S bár időről időre szinte minden szakmában előfordulnak kisebb botrányok, az egészen elképesztő, hogy az idén a hét képzőművészeti díjazottból ötöt a miniszter jelölt meg – ahogy többen is leírták, a „csókosok” kétharmados többségbe kerültek.
A felülről belenyúlás persze a díjazottak kiválasztásának elkerülhetetlen velejárója – végül is állami kitüntetésről van szó. A Munkácsy Mihály-díjat 1950-ben a Minisztertanács alapította a „kiemelkedő képzőművészeti tevékenység” elismerésére. Ha végigböngésszük a listájukat, a díjazottak személyéből szinte megrajzolható a kultúrpolitika változása, s az is, hogy a politikai díjazottak idővel háttérbe szorulnak a szakmai elismerésekkel szemben. S bár 1956. március 15-én Somogyi József, Kádár György vagy Kokas Ignác mellett Rákosi Mátyásné Fenya Kornyilova is a kitüntetettek közé került, ő – például Elena Ceaușescuval szemben, aki négy általános iskolai osztály abszolválása után tizenhét doktorátust szerzett – el is végezte az Iparművészeti Főiskolát. A 80-as évek közepétől már szinte csak olyan neveket találhatunk, akik „letettek valamit az asztalra”. Mellékszál, de beszédes, hogy ekkor kezdték el díjjal honorálni a művészettörténészeket is; később külön díjat is alapítottak számukra. (Az idén viszont már nem tartották szükségesnek a Németh Lajos-díj kiosztását – talán abból a megfontolásból, hogy ha már nincs szükség a művészettörténet oktatására, akkor miért kéne épp a díjhoz ragaszkodni.) Ráadásul, mind a Németh Lajos-, mind a Munkácsy-díj egyrészt egy egyszeri pénzjutalommal jár (ez az illetményalap harmincszorosának megfelelő összeg, azaz ma durván 1,1 millió forint, másrészt a díjazott nyugdíjaskorában havi járadékot igényelhet, mégpedig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj bő négyszeresét, ez jelenleg egészen pontosan 121 125 forint).
Erre fájt a foga
A díj odaítélése hivatalos folyamatának lépései a következők. A díj hivatalos gazdája, a kultúráért és innovációért felelős miniszter felkéri a bírálóbizottság tagjait. A bizottság kiírja a pályázatot, majd a beérkezett anyagból 14-et kiválaszt és felterjeszt; a lista első hét helyére kerülnek az általuk legjobbnak tartott jelöltek, erősorrendben. Általános szokás szerint a bizottság által a 8. és 14. helyen rangsoroltak közül, vagyis a mezőny második feléből a miniszter kettőt emelhet át a díjazott hét közé (és akkor a bizottság két utolsó helyezettje nem kap díjat). Most viszont Hankó öt saját jelöltet tett a győztes csapatba, és ráadásul ezek egyike sem szerepelt a bizottság 14-es listáján. A botrányt kiváltó Vészabó Noémi sem.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!