Botrány a Munkácsy Mihály-díj körül

A giccsfestő felemelkedése

  • - decker -
  • 2025. április 2.

Képzőművészet

A haza legjobb képzőművészeinek járó Munkácsy-díj gazdája, Hankó Balázs kulturális miniszter az idén édesapja kedves festőjét, Vészabó Noémit is elismerésben részesítette. A gesztus ily módon a kormány családbarát irányultságának és elitellenes kultúrpolitikájának megnyilvánulásaként is felfogható. A dilettáns művész felülről intézett kitüntetése után a díj jelölőbizottsága testületileg lemondott.

Március 15-én komoly pofont kapott a képzőművész szakma. Minden évben ezen a napon osztják ki az állami kitüntetéseket és szakmai díjakat; hullanak a tiszti keresztek és a babérkoszorúk, honorálják szinte az összes szakmát (irodalom, színművészet, bábművészet, fotográfia, iparművészet, zene, tánc, mozgókép). S bár időről időre szinte minden szakmában előfordulnak kisebb botrányok, az egészen elképesztő, hogy az idén a hét képzőművészeti díjazottból ötöt a miniszter jelölt meg – ahogy többen is leírták, a „csókosok” kétharmados többségbe kerültek.

A felülről belenyúlás persze a díjazottak kiválasztásának elkerülhetetlen velejárója – végül is állami kitüntetésről van szó. A Munkácsy Mihály-díjat 1950-ben a Minisztertanács alapította a „kiemelkedő képzőművészeti tevékenység” elismerésére. Ha végigböngésszük a listájukat, a díjazottak személyéből szinte megrajzolható a kultúrpolitika változása, s az is, hogy a politikai díjazottak idővel háttérbe szorulnak a szakmai elismerésekkel szemben. S bár 1956. március 15-én Somogyi József, Kádár György vagy Kokas Ignác mellett Rákosi Mátyásné Fenya Kornyilova is a kitüntetettek közé került, ő – például Elena Ceau­șescuval szemben, aki négy általános iskolai osztály abszolválása után tizenhét doktorátust szerzett – el is végezte az Iparművészeti Főiskolát. A 80-as évek közepétől már szinte csak olyan neveket találhatunk, akik „letettek valamit az asztalra”. Mellékszál, de beszédes, hogy ekkor kezdték el díjjal honorálni a művészettörténészeket is; később külön díjat is alapítottak számukra. (Az idén viszont már nem tartották szükségesnek a Németh Lajos-díj kiosztását – talán abból a megfontolásból, hogy ha már nincs szükség a művészettörténet oktatására, akkor miért kéne épp a díjhoz ragaszkodni.) Ráadásul, mind a Németh Lajos-, mind a Munkácsy-díj egyrészt egy egyszeri pénzjutalommal jár (ez az illetményalap harmincszorosának megfelelő összeg, azaz ma durván 1,1 millió forint, másrészt a díjazott nyugdíjaskorában havi járadékot igényelhet, mégpedig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj bő négyszeresét, ez jelenleg egészen pontosan 121 125 forint).

Erre fájt a foga

A díj odaítélése hivatalos folyamatának lépései a következők. A díj hivatalos gazdája, a kultúráért és innovációért felelős miniszter felkéri a bírálóbizottság tagjait. A bizottság kiírja a pályázatot, majd a beérkezett anyagból 14-et kiválaszt és felterjeszt; a lista első hét helyére kerülnek az általuk legjobbnak tartott jelöltek, erősorrendben. Általános szokás szerint a bizottság által a 8. és 14. helyen rangsoroltak közül, vagyis a mezőny második feléből a miniszter kettőt emelhet át a díjazott hét közé (és akkor a bizottság két utolsó helyezettje nem kap díjat). Most viszont Hankó öt saját jelöltet tett a győztes csapatba, és ráadásul ezek egyike sem szerepelt a bizottság 14-es listáján. A botrányt kiváltó Vészabó Noémi sem.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.