Ilyen, amikor Szijjártó és a Facebook találkozik

  • BSK
  • 2020. április 18.

Fekete Lyuk

A külügyminiszter csak nemrég robbant be a közösségi médiába, de a járvány kitörése óta nagyot megy a nyugatot szidó és a keleti barátokat tömjénező csatornája.

„Én azt gondolom, hogy nagyszerű dolog, hogy ezekben a nehéz időkben is vannak barátok, baráti nemzetek, akikre számíthatunk. Nagyon hosszú azon országok listája, akik tőlünk segítséget kérnek, kértek. Többnek segítettünk is. Viszont nagyon rövid azoknak az országoknak a listája, akik segítséget ajánlottak. Közös bennük, hogy mind keletre találhatók tőlünk, és Kína kivételével mind tagjai a Türk Tanácsnak is...”– számol be egyik videójában Szijjártó Péter külügyminiszter arról, kiket tekint Magyarország barátainak a jelen helyzetben.

A naponta többször frissülő közösségi média oldalt egy ideje már a keleti nyitás célországait tömjénező posztok dominálják, a miniszter számos posztban mutatja be, hogyan telefonál vagy tart videokonferenciát a NER újdonsült barátaival.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Máskor helyzetjelentést ad: „Az imént egyeztettem telefonon Mukhtar Thleuberdi kazah külügyminiszterrel. Kazahsztán 100 ezer maszkot adományozott Magyarországnak, így immáron a Türk Tanács négy tagállamától kaptunk segítséget a koronavírus elleni küzdelemhez.”

De általános trendeket is vázol a keleti nyitás jegyében: „Magyarország egészségügyi eszközökkel történő ellátása keletről történik és a Kínából érkező szállítmányok az elkövetkező hetekben, hónapokban is kulcsszerepet fognak játszani az egészségügyi védekezésben.”

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

És ez csak pár darab azok közül a posztok közül, amelyekkel Magyarország külügyminisztere jelzi a követőinek, kiket tekint Magyarország szövetségeseinek, és kik azok, akik szerinte cserben hagytak minket. Az európai országok közül alapvetően csak a V4-ekről és a Nyugat-Balkán országairól olvashatunk pozitív véleményt. De ettől még nem kell találgatásokba bocsátkoznunk arról, mit gondol Szijjártó úgy általában az Európai Unió (nyugati) tagállamairól, megosztja azt is az olvasókkal:

Pénteken újra »összeültünk« mi, az EU-tagországok külügyminiszterei, hogy átbeszéljük a koronavírus miatt kialakult helyzetet. Most már csak 27-en vagyunk, de nyugodtan odatehettünk volna egy huszonnyolcadik széket is a virtuális asztal köré – a képmutatásnak.

Miközben ugyanis mantraszerűen hangzottak el az »egység«, a »Team Europe«, az »EU-t közel kell vinni az emberek szívéhez« és az »együtt erősebbek vagyunk« kifejezések, számos kolléga egész héten önfeledten terjesztette a magyar koronavírus-törvényről szóló hazugságokat, csúsztatásokat, álhíreket.

Mindezt természetesen pénteken a szemükre vetettem. Megkértem őket arra, hogy először olvassanak, aztán beszéljenek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egyikük sem olvasta el a törvényt, mielőtt nyilatkozott róla. Pedig az nem hosszú: három oldal, és minden »aggodalmukra« ott van benne a válasz.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Már egy ideje divat a külügyminiszteri Facebook

A világ egyik legismertebb pr- és kommunikációs ügynöksége, a Burson-Marsteller pár éve megvizsgálta a világ vezetőinek Facebook-használati szokásait. Már ekkor megállapították, hogy a kormány- és államfők (Orbán Viktor régóta Facebook celebritásnak számít) mellett a külügyminiszterek is előszeretettel jelenítik meg magukat a közösségi médiában. Akkor úgy számolták, hogy 87 államfőnek, 82 miniszterelnöknek és 51 külügyminiszternek volt személyes Facebook-oldala. A számuk azóta nagy valószínűséggel meredeken nőtt. Érdekesség, hogy a felmérés készültekor a legnépszerűbb külügyminiszter az etióp Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz volt (most a WHO főigazgatójaként szerepel rengeteget a hírekben): neki 600 ezer követője volt. Szijjártó nehezen tud ilyen számokat produkálni, hiszen a kontentet kizárólag magyarul gyártja, Magyarország lakossága pedig alig egytizede Etiópiáénak, de 57 ezer lájkolójával és 83 ezer követőjével ő sem szégyenkezhet.

A miniszteri Facebook oldalak rendszerint azt mutatják be, mit csinál az adott miniszter a munkaidejében – de olykor betekintést engednek abba is, mire használják a kevéske szabadidejüket (a magyar külügyminiszter például megmutatja, hogyan biciklizik a gyerkőcökkel, illetve miként bonyolítják le egy járvány idején a tojáskeresést). Minisztériumok sokszor arra is használják a platformot, hogy megmutassák, mely ügyeket tartanak most igazán fontosnak; például 2015 végén a francia külügy a párizsi klímakonferenciát hirdette a felületein – a magyar külügy esetében hasonlóan fontos ügynek feltehetőleg a keleti nyitást tekinthetjük. Ezeket az oldalakat általában közösségi médiában jártas szakemberek kezelik, de nem mindig: például Guyana külügyminisztere az elemzés idején még büszkén újságolta követőinek, hogy a profilját a gyerekei kezelik.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Nem meglepetés a hangvétel sem

Persze, a magyar külügyi Facebook-csatornán látottakon nem kell meglepődnünk. Korábbi riportunkban is megírtuk, hogy a Martonyi-évek végéig euroatlanti elkötelezettségű, évtizedek óta a külügy szolgálatában lévő szakemberekre építő külügyminisztériumot (vagyis Szijjártó kereskedelmi fókusza miatt most már Külgazdasági és Külügyminisztériumot) szép lassan olyan új arcokkal töltötte fel az egykor Orbán-szóvivőként tevékenykedő új miniszter, akik jobban értenek a kampányoláshoz, mint a külpolitika műveléséhez. „Akik most irányítják a házat, mind fiatalemberek, akik a mozgalomban szocializálódtak. Nem ismernek más működési módot” – mondta egy külügyre rálátó forrásunk, hozzátéve, hogy a mozgalmi mentalitásból kiindulva a minisztériumot Szijjártóék egy „folyton kampányüzemmódban lévő pártszervezetként” próbálják működtetni.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Látványosan viszi a politikai vonalat az MTVA-tól igazolt Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár. Kommunikációjának kitűnő esszenciája a diplomácia napja alkalmából tartott beszéde a „magyar diplomácia aktuális irányairól és az elmúlt év eredményeiről”, melynek leghangsúlyosabb része ez volt: „Az, amit a Momentum és minden őt támogató párt csinál, az undorító. Émelyeg a gyomrom, amikor arra gondolok, hogy mit műveltek. Tehát ez egy ronda lila lufi (…), amiben semmi más tartalom nincs, csak a legrosszabb liberális, kommunista és szocialista, gyurcsányista örökség.”

De Szijjártó Péter sem szeretne lemaradni. Ahogy ez a videó is mutatja:

Az állampolgárok hazahozatala rengeteg lehetőséget ad arra, hogy a miniszter szerepeljen. Korábban beszámoltunk arról is, hogy a külügyminiszter hű államtitkárával, Magyar Leventével szappanoperába illő megrendezett jelenetekkel telepakolt videót gyártott, ahol Péter és Levente, a két főhős homlokát ráncolva oldja meg a világ problémáját – és közben visszaköszön az olcsó katasztrófafilmekből ismerős valamennyi klisé, a zsebbe dugott kéz, drámai vágások, a fiatalokat célzó, moblira optimalizált formátum.

Végezetül csodáljanak meg további pillanatképeket:

Ezeken láthatják a zsákmányt, a tárgyalásokat, és Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, aki a mostani helyzetben segítő kezet nyújt a miniszternek.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

 

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

 

false

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.