Ilyen, amikor Szijjártó és a Facebook találkozik

  • BSK
  • 2020. április 18.

Fekete Lyuk

A külügyminiszter csak nemrég robbant be a közösségi médiába, de a járvány kitörése óta nagyot megy a nyugatot szidó és a keleti barátokat tömjénező csatornája.

„Én azt gondolom, hogy nagyszerű dolog, hogy ezekben a nehéz időkben is vannak barátok, baráti nemzetek, akikre számíthatunk. Nagyon hosszú azon országok listája, akik tőlünk segítséget kérnek, kértek. Többnek segítettünk is. Viszont nagyon rövid azoknak az országoknak a listája, akik segítséget ajánlottak. Közös bennük, hogy mind keletre találhatók tőlünk, és Kína kivételével mind tagjai a Türk Tanácsnak is...”– számol be egyik videójában Szijjártó Péter külügyminiszter arról, kiket tekint Magyarország barátainak a jelen helyzetben.

A naponta többször frissülő közösségi média oldalt egy ideje már a keleti nyitás célországait tömjénező posztok dominálják, a miniszter számos posztban mutatja be, hogyan telefonál vagy tart videokonferenciát a NER újdonsült barátaival.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Máskor helyzetjelentést ad: „Az imént egyeztettem telefonon Mukhtar Thleuberdi kazah külügyminiszterrel. Kazahsztán 100 ezer maszkot adományozott Magyarországnak, így immáron a Türk Tanács négy tagállamától kaptunk segítséget a koronavírus elleni küzdelemhez.”

De általános trendeket is vázol a keleti nyitás jegyében: „Magyarország egészségügyi eszközökkel történő ellátása keletről történik és a Kínából érkező szállítmányok az elkövetkező hetekben, hónapokban is kulcsszerepet fognak játszani az egészségügyi védekezésben.”

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

És ez csak pár darab azok közül a posztok közül, amelyekkel Magyarország külügyminisztere jelzi a követőinek, kiket tekint Magyarország szövetségeseinek, és kik azok, akik szerinte cserben hagytak minket. Az európai országok közül alapvetően csak a V4-ekről és a Nyugat-Balkán országairól olvashatunk pozitív véleményt. De ettől még nem kell találgatásokba bocsátkoznunk arról, mit gondol Szijjártó úgy általában az Európai Unió (nyugati) tagállamairól, megosztja azt is az olvasókkal:

Pénteken újra »összeültünk« mi, az EU-tagországok külügyminiszterei, hogy átbeszéljük a koronavírus miatt kialakult helyzetet. Most már csak 27-en vagyunk, de nyugodtan odatehettünk volna egy huszonnyolcadik széket is a virtuális asztal köré – a képmutatásnak.

Miközben ugyanis mantraszerűen hangzottak el az »egység«, a »Team Europe«, az »EU-t közel kell vinni az emberek szívéhez« és az »együtt erősebbek vagyunk« kifejezések, számos kolléga egész héten önfeledten terjesztette a magyar koronavírus-törvényről szóló hazugságokat, csúsztatásokat, álhíreket.

Mindezt természetesen pénteken a szemükre vetettem. Megkértem őket arra, hogy először olvassanak, aztán beszéljenek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egyikük sem olvasta el a törvényt, mielőtt nyilatkozott róla. Pedig az nem hosszú: három oldal, és minden »aggodalmukra« ott van benne a válasz.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Már egy ideje divat a külügyminiszteri Facebook

A világ egyik legismertebb pr- és kommunikációs ügynöksége, a Burson-Marsteller pár éve megvizsgálta a világ vezetőinek Facebook-használati szokásait. Már ekkor megállapították, hogy a kormány- és államfők (Orbán Viktor régóta Facebook celebritásnak számít) mellett a külügyminiszterek is előszeretettel jelenítik meg magukat a közösségi médiában. Akkor úgy számolták, hogy 87 államfőnek, 82 miniszterelnöknek és 51 külügyminiszternek volt személyes Facebook-oldala. A számuk azóta nagy valószínűséggel meredeken nőtt. Érdekesség, hogy a felmérés készültekor a legnépszerűbb külügyminiszter az etióp Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz volt (most a WHO főigazgatójaként szerepel rengeteget a hírekben): neki 600 ezer követője volt. Szijjártó nehezen tud ilyen számokat produkálni, hiszen a kontentet kizárólag magyarul gyártja, Magyarország lakossága pedig alig egytizede Etiópiáénak, de 57 ezer lájkolójával és 83 ezer követőjével ő sem szégyenkezhet.

A miniszteri Facebook oldalak rendszerint azt mutatják be, mit csinál az adott miniszter a munkaidejében – de olykor betekintést engednek abba is, mire használják a kevéske szabadidejüket (a magyar külügyminiszter például megmutatja, hogyan biciklizik a gyerkőcökkel, illetve miként bonyolítják le egy járvány idején a tojáskeresést). Minisztériumok sokszor arra is használják a platformot, hogy megmutassák, mely ügyeket tartanak most igazán fontosnak; például 2015 végén a francia külügy a párizsi klímakonferenciát hirdette a felületein – a magyar külügy esetében hasonlóan fontos ügynek feltehetőleg a keleti nyitást tekinthetjük. Ezeket az oldalakat általában közösségi médiában jártas szakemberek kezelik, de nem mindig: például Guyana külügyminisztere az elemzés idején még büszkén újságolta követőinek, hogy a profilját a gyerekei kezelik.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Nem meglepetés a hangvétel sem

Persze, a magyar külügyi Facebook-csatornán látottakon nem kell meglepődnünk. Korábbi riportunkban is megírtuk, hogy a Martonyi-évek végéig euroatlanti elkötelezettségű, évtizedek óta a külügy szolgálatában lévő szakemberekre építő külügyminisztériumot (vagyis Szijjártó kereskedelmi fókusza miatt most már Külgazdasági és Külügyminisztériumot) szép lassan olyan új arcokkal töltötte fel az egykor Orbán-szóvivőként tevékenykedő új miniszter, akik jobban értenek a kampányoláshoz, mint a külpolitika műveléséhez. „Akik most irányítják a házat, mind fiatalemberek, akik a mozgalomban szocializálódtak. Nem ismernek más működési módot” – mondta egy külügyre rálátó forrásunk, hozzátéve, hogy a mozgalmi mentalitásból kiindulva a minisztériumot Szijjártóék egy „folyton kampányüzemmódban lévő pártszervezetként” próbálják működtetni.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

Látványosan viszi a politikai vonalat az MTVA-tól igazolt Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár. Kommunikációjának kitűnő esszenciája a diplomácia napja alkalmából tartott beszéde a „magyar diplomácia aktuális irányairól és az elmúlt év eredményeiről”, melynek leghangsúlyosabb része ez volt: „Az, amit a Momentum és minden őt támogató párt csinál, az undorító. Émelyeg a gyomrom, amikor arra gondolok, hogy mit műveltek. Tehát ez egy ronda lila lufi (…), amiben semmi más tartalom nincs, csak a legrosszabb liberális, kommunista és szocialista, gyurcsányista örökség.”

De Szijjártó Péter sem szeretne lemaradni. Ahogy ez a videó is mutatja:

Az állampolgárok hazahozatala rengeteg lehetőséget ad arra, hogy a miniszter szerepeljen. Korábban beszámoltunk arról is, hogy a külügyminiszter hű államtitkárával, Magyar Leventével szappanoperába illő megrendezett jelenetekkel telepakolt videót gyártott, ahol Péter és Levente, a két főhős homlokát ráncolva oldja meg a világ problémáját – és közben visszaköszön az olcsó katasztrófafilmekből ismerős valamennyi klisé, a zsebbe dugott kéz, drámai vágások, a fiatalokat célzó, moblira optimalizált formátum.

Végezetül csodáljanak meg további pillanatképeket:

Ezeken láthatják a zsákmányt, a tárgyalásokat, és Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, aki a mostani helyzetben segítő kezet nyújt a miniszternek.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

 

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

 

false

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.