Egy netes szörnyhöz, Momóhoz hasonlítja a PestiSrácok Cseh Katalint

  • B.P.M
  • 2019. július 1.

Fekete Lyuk

A Momentumot pedig a kommunistákkal hasonlította össze a kormánypárti portál.

„Emlékeznek arra az internetes horrorlényre amely tavaly futótűzként terjedve gyerekek százezreire hozott frászt a világhálón? Mit ad Isten, a szörnyeteget Momónak hívták, de mivel egy ilyen nevű jelenségből Magyarországnak jutott egy saját, külön bejáratú, én mindig a Momentumnra asszociáltam. Cseh Katalin bebizonyította, hogy nem csak a név a hasonló” – kezdődik a PestiSrácok publicisztikája

Cseh Katalin és Momo

Cseh Katalin és Momo

Fotó: PestiSrácok

Az írás központjában az áll, hogy a Momentum EP-képviselője születésnapja alkalmából, a Planned Parenthood nevű szervezetnek gyűjtött pénzt.

„Szia, Momo vagyok, három éve meghaltam, elütött egy autó. Ha nem akarod, hogy ma éjfélkor ott álljak a szobádban, az ágyad mellett, és nézzem, ahogy alszol, akkor küldd tovább ezt a levelet 15 ismerősödnek. Nem hiszel nekem?” – emlékeztetett a szerző az „internetes horrorlény” üzenetére, majd párhuzamot vont a képviselő gyűjtésével: „Szia, MoMo vagyok, ha nem akarod, hogy ma éjfélkor ott álljak a szobádban, az ágyad mellett, akkor utalj pénzt a Planned Parenthood nevű gyerekgyilkos abortuszmozgalomnak és küldd tovább ezt a levelet 15 ismerősödnek. Nem hiszel nekem?”

„Cseh Katalin ugyanis egészen biztosan meggyőződésből irányítja gyilkosokhoz a követőit, ezért pedig ő és az egész pártja sehová nem való, kizárólag a politika és az emberiség szemétdombjára” – olvasható a cikkben.„Igazi komcsi tempó ez a Momentumtól”– tette hozzá a szerző.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.