Orbán elmondta, kik a liberálisok: azok a kommunisták, akik...

  • narancs.hu
  • 2020. február 16.

Fekete Lyuk

Nem találná ki, hogy mi különbözteti meg a kommunistát a liberálistól. Orbán végre felnyitotta a szemünket. Igaz, évekkel korábban már megtette előtte Csurka István is.

A liberális ember nem más, mint az a kommunista, akinek diplomája van. Bár nehéz értelmezni Orbán Viktor definícióját, de így írta le a liberális értelmiséget az illiberalizmus professzora. Azaz mindenki, aki liberális alapon bírálni meri őt, az kommunista. Na meg sorosista.

De mi van azokkal az értelmiségiekkel, akik az utóbbi pár évben leváltak a Fideszről, a NER-ről, s keményen kritizálják Orbán Viktor politikáját? Ők rendszerint nemzeti liberálisként, vagy konzervatív liberálisként tekintenek magukra. Sokan tartoznak ide Jeszenszky Gézától Csaba Lászlón keresztül Tölgyessy Péterig. Bár előszeretettel különböztetik meg magukat a baloldali és liberális köröktől, Orbán új definíciójának köszönhetően mostantól ők is kommunisták. Hiszen liberálisok, szabadelvűek és van diplomájuk.

De lehetett volna lényegre törőbben is fogalmazni: mindenki kommunista és/vagy liberális, aki nem ért egyet Orbánnal.

Orbán trianonozva vágott bele az évértékelőjébe

A Fidesz elnöke 22-dik alkalommal értékelte az évet. A Várkert Bazárban tartotta előadását népes közönség előtt. Ám nem sok újat mondott, persze a sorosozás most sem maradhatott el. "Kész szerencse, hogy nem száz évvel ezelőtt kellett évértékelőt tartanom, azért mondom, mert idén lesz 100 éves a trianoni békediktátum" - kezdte évértékelő beszédét Orbán Viktor vasárnap délután arra utalva, hogy 100 évvel ezelőtt nem sok jót mondhatott volna a közönségének.

Egyébként a miniszterelnök útmutatása sokban emlékeztet a szélsőjobboldali politikus, a pár éve elhunyt Csurka István egyik meghatározására. Ő mindig attól óvta híveit, ne hallgassanak az értelmiség, szakértők által - főleg anno, az Antall-kormánnyal kapcsolatban - megfogalmazott kritikákra. Mert hiába hivatkoztak kutatásokra, számokra, soroltak tényeket, "a szakértelem csak bolsevista trükk".

A kormánypárti médiában - sőt, párszor már Orbán is hivatkozott rá - az utóbbi időben sikk lett Csurkát idézni.

Egyébiránt helyesen - a formállogika szabályai szerint - valahogy így lehetne értelmezni Orbán új ökölszabályát: mindenki, aki diplomát szerzett és kommunista nézetek vall, az liberális. Ám igen kevesen vannak a diplomások között, akik szerint fel kell számolni a magántulajdont, esetleg bolsevik diktatúrát kell bevezetni. Azaz nagyon kevés ún. "liberális" van ma Magyarországon.

Tehát Orbán vagy egy törpe kisebbség ellen harcol, vagy fantomokkal küzd.

(Nyitókép: Csurka István dedikál a 2011-es könyvhéten.)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.