Orbán elmondta, kik a liberálisok: azok a kommunisták, akik...

  • narancs.hu
  • 2020. február 16.

Fekete Lyuk

Nem találná ki, hogy mi különbözteti meg a kommunistát a liberálistól. Orbán végre felnyitotta a szemünket. Igaz, évekkel korábban már megtette előtte Csurka István is.

A liberális ember nem más, mint az a kommunista, akinek diplomája van. Bár nehéz értelmezni Orbán Viktor definícióját, de így írta le a liberális értelmiséget az illiberalizmus professzora. Azaz mindenki, aki liberális alapon bírálni meri őt, az kommunista. Na meg sorosista.

De mi van azokkal az értelmiségiekkel, akik az utóbbi pár évben leváltak a Fideszről, a NER-ről, s keményen kritizálják Orbán Viktor politikáját? Ők rendszerint nemzeti liberálisként, vagy konzervatív liberálisként tekintenek magukra. Sokan tartoznak ide Jeszenszky Gézától Csaba Lászlón keresztül Tölgyessy Péterig. Bár előszeretettel különböztetik meg magukat a baloldali és liberális köröktől, Orbán új definíciójának köszönhetően mostantól ők is kommunisták. Hiszen liberálisok, szabadelvűek és van diplomájuk.

De lehetett volna lényegre törőbben is fogalmazni: mindenki kommunista és/vagy liberális, aki nem ért egyet Orbánnal.

Orbán trianonozva vágott bele az évértékelőjébe

A Fidesz elnöke 22-dik alkalommal értékelte az évet. A Várkert Bazárban tartotta előadását népes közönség előtt. Ám nem sok újat mondott, persze a sorosozás most sem maradhatott el. "Kész szerencse, hogy nem száz évvel ezelőtt kellett évértékelőt tartanom, azért mondom, mert idén lesz 100 éves a trianoni békediktátum" - kezdte évértékelő beszédét Orbán Viktor vasárnap délután arra utalva, hogy 100 évvel ezelőtt nem sok jót mondhatott volna a közönségének.

Egyébként a miniszterelnök útmutatása sokban emlékeztet a szélsőjobboldali politikus, a pár éve elhunyt Csurka István egyik meghatározására. Ő mindig attól óvta híveit, ne hallgassanak az értelmiség, szakértők által - főleg anno, az Antall-kormánnyal kapcsolatban - megfogalmazott kritikákra. Mert hiába hivatkoztak kutatásokra, számokra, soroltak tényeket, "a szakértelem csak bolsevista trükk".

A kormánypárti médiában - sőt, párszor már Orbán is hivatkozott rá - az utóbbi időben sikk lett Csurkát idézni.

Egyébiránt helyesen - a formállogika szabályai szerint - valahogy így lehetne értelmezni Orbán új ökölszabályát: mindenki, aki diplomát szerzett és kommunista nézetek vall, az liberális. Ám igen kevesen vannak a diplomások között, akik szerint fel kell számolni a magántulajdont, esetleg bolsevik diktatúrát kell bevezetni. Azaz nagyon kevés ún. "liberális" van ma Magyarországon.

Tehát Orbán vagy egy törpe kisebbség ellen harcol, vagy fantomokkal küzd.

(Nyitókép: Csurka István dedikál a 2011-es könyvhéten.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.