„A rendszerváltozás óta a legveszélyesebb év volt 2022. Az fenyegetett minket, hogy belesodródunk a háborúba. Senkinek ne legyen kétsége, ha a baloldal nyert volna áprilisban, már benne is lennénk nyakig. Azért áll Magyarország egyedüli európai országként kívül a háborún, mert a magyar emberek tavasszal elsöprő fölénnyel erre szavaztak” – olvasható a Magyar Nemzet ünnepi interjújában, amelyet Csermely Péter készített Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A kormányfő azzal folytatja, hogy az energiaárak növekedése is veszélyes helyzet felé lökte Magyarországot, amely a háború és a szankciók előtt évente 7 milliárd eurót, most pedig 17 milliárd eurót fizet az importált energiáért.
„Ha most egy karácsonyi angyal úgy döntene, hogy eltörli az energiaszankciókat, akkor egy pillanat alatt leesnének az energiaárak, velük együtt az infláció, és Magyarország nem másfél százalék növekedést tervezhetne jövőre, hanem akár öt százalékot is” – értelmezi a helyzetet Orbán Viktor.
A megjegyzésre, hogy keleten most tűzszünetre, sem békekötésre nincs esély, és a háború akár évtizedekig is eltarthat, a miniszterelnök azt mondta, ez a veszély fennáll, „ugyanakkor Ukrajna csak addig tud harcolni, amíg az Egyesült Államok támogatja pénzzel és fegyverrel. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”.
Később, egy igazi kérdésre válaszolva Orbán azt mondja, tényleg senki sem várhatja el az ukránoktól, hogy Európa nyugalma és energiabiztonsága érdekében lemondjanak országuk egy részéről, „de nekünk abban van döntési helyzetünk, hogy milyen mértékben támogatjuk őket. Magyarország úgy döntött, hogy miután ez a háború nem a mi háborúnk, a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartva Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk.”
A közbevetésre, hogy hazánkat az Európai Unióban és a nyugati médiában oroszpártiként könyvelik el, holott minden szövetségesi kötelezettségünket teljesítjük, a miniszterelnök azt mondja, a magyar kormány magyarpárti:
„Az orosz–ukrán háborúban is a magyarok oldalán állunk.
Arra a kérdésre, hogy a történelem jó vagy rossz oldalán állunk-e, az a válaszunk, hogy mi a történelem magyar oldalán állunk.
Támogatjuk és segítjük Ukrajnát, érdekünk a szuverén Ukrajna fennmaradása, és érdekünk, hogy Oroszország ne jelentsen biztonsági fenyegetést Európára, de nem érdekünk, hogy feladjuk minden gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal. Ezekre a kérdésekre magyar szemüveggel nézünk, nem máséval”.
A kormányfő ezután világos tervekről beszél, amelyekkel 2023 végére letöri a kormány az inflációt egy számjegyűre. Matolcsy György jegybankelnök kritikáját, miszerint Magyarország válságközeli helyzetben van, és a kormány nagyon elszúrt valamit, a miniszterelnök azzal intézi el, hogy az ilyen belső kritikus hang tényleg szokatlan, de ez csak annyit jelent, hogy a jegybank elnöke nehéz helyzetben van.
„Az én helyzetem sem könnyű, de Matolcsy Györgyé még nehezebb. És ha ilyenkor az ember a nyilvánosság előtt unortodox viselkedésmódot választ, azt is meg lehet érteni” – mondja a miniszterelnök.
Az interjúban szó van arról, hogy bár az otthonteremtési támogatásban tervez változásokat a kormány az infláció miatt, bővül a családtámogatás, mostantól a 25 év alatti fiatalokhoz hasonlóan 30 éves korig azok a nők sem fizetnek jövedelemadót, akik gyermeket vállalnak.
A miniszterelnök úgy értékeli az Európai Unióval létrejött egyezséget, hogy ez egy lépés előre, és van egy megállapodásunk arról, hogy a pénz, ami a miénk, tényleg jár nekünk.
Csermely Péter szerint „Brüsszel kovácsolt magának egy fegyvert a Magyarországnak járó pénzek visszatartásával. Használja is” , a miniszterelnök azonban úgy látja, hogy ez
„fegyvernek fegyver, de nem kard, csak bicska. Attól pedig azért nem kell kiszaladni a világból”.
A kormányfő a magyar gazdaság 68 ezermilliárdos idei évi teljesítményéhez viszonyítja a Magyarországnak járó kohéziós pénzt, amely évente 600 milliárd forint, ez aprópénz, amelyért persze le kell hajolni.
„A másik fajta brüsszeli pénz, és az már jelentős összeg, amit a Covid-válság következményeinek legyőzése érdekében hoztunk létre pénzügyi alapként, közös hitelből. Ha van a tisztességtelenségnek minősített esete, akkor ez kétségkívül az: fölveszünk közösen hitelt, Magyarország vállalja az ezzel járó kötelezettségeket, majd a magyargyűlölő brüsszeli bürokraták az ebből nekünk járó pénzt nem adják ide” – minősít Orbán Viktor.
Az uniót érntő korrupciós botrányt pedig így látja:
„Bizony van, hogy a hóhért akasztják. A brüsszeli bürokraták úgy érzik, hogy ők a törvények felett állnak, és bármit megtehetnek. Ha valaki uniós képviselőként Soros György támogatottjainak titkos listáján szerepel, és pénzt meg mindenféle egyéb támogatást kap azért, hogy a Soros György üzleti érdekeit keresztező országokat, például Magyarországot, valótlanságokra alapozott jelentésekben elítélje, innen nincsenek is olyan messze a készpénzzel teli bőröndök. Ezt a mocsarat le kell csapolni. A magyar parlament, amikor az Európai Unió jövőjéről szóló összeurópai vitában állást foglalt, azt javasolta, hogy szüntessük meg az Európai Parlamentet a mostani formájában, és inkább a nemzeti parlamentekből delegált képviselőkből álljon. Ideje ezt a javaslatunkat föleleveníteni”.
Ettől azonban nem fog csillapodni a „brüsszeli hungarofóbia” szerinte, hanem „a sikerességünkkel egyenes arányban növekszik”.
Az interjúban szó esik a bevándorlóországról, az iskolákba kívánkozó genderaktivistákról, a gyarmattartók régi ösztönvilágáról, a dollárbaloldalról, migrációról, Manfred Weberről. Orbán Viktor az interjú egy pontján kijelenti:
„Én a pedagógusok oldalán állok”.
