Orbán Ráhel egy interjúban beszélt arról, hogy ki mit főz náluk karácsonykor

  • narancs.hu
  • 2022. december 22.

Fekete Lyuk

Mandiner-interjú a miniszterelnök lányával, gyerekkorról, családról, karácsonyról. Orbán Viktor angol pudingot készít, de ez persze nem mindig sikerül. Tiborcz István remekül főz, például fonott kalácsot, és együtt állítják össze a menüt december 23-én. Ő kacsával próbálkozik, de valamiért soha nem sikerül olyanra, mint az édesanyjának. Remekmű született. 

Interjút adott Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel a Mandinernek, amiben több témát (gyerekkor, család, karácsony stb.) is érintettek.

Ebből megtudhatjuk, hogy nem tudta kisgyerekként, mi szeretett volna lenni, de a turizmus-vendéglátás 16 éves kora óta érdekli.  „Attól kezdve nagyon tudatosan készültem erre a pályára. Kutattam, kerestem a legnívósabb iskolákat itthon és külföldön is. A gimnázium és az egyetem alatt is több nyarat különböző nyári kurzusokon töltöttem, nyelveket tanultam, dolgoztam” – mondta

Orbán Ráhelnek a jelek szerint remek nyelvérzéke van, mert saját bevallása szerint jól beszél angolul, franciául, társalgási szinten olaszul, konyhanyelven spanyolul, és habár felsőfokúja van németből, azt kevesebbet használja. 

A hit mindig is fontos volt számára, II. János Pál pápa imájának egyik sora, ami így hangzik, „élni, hinni és szeretni csak közösen lehet”, jól jellemzi a hithez való hozzállását.

„Az életemet ez határozza meg a családban és a keresztény közösség szintjén is”

– fogalmazott Orbán Ráhel. 

Természetesen édesapjáról, Magyarország miniszterelnökéről is mesélt az interjúban. Orbán Viktor „olyan nagypapa, aki munkából hazafelé gyakran meglátogatja az unokáit. Olyan apa, aki besegít a tanulásban a francia forradalomról szóló témazáró előtt. Olyan ember, aki bármikor képes egy Gyalog galopp-idézetet mondani, és fejből tudja az összes Rejtő Jenő-könyv első sorát. Nem mellékesen nagyon jó vele römizni” – ecsetelte

Az üzletember és vállalkozó férjével, Tiborcz Istvánnal 2007 márciusában találkozott, egy közös barátjuk mutatták be egymásnak. „Feltámadási misén találkoztunk, de egészen véletlenül másnap ismét összefutottunk. Akkor kezdtünk el beszélgetni”. Tiborcz nagy hatással volt rá, biztos volt benne, hogy vagy nagyon sokáig együtt lesznek, vagy soha többet nem találkoznak. 

A hagyományokhoz hűen édesapjától kérte meg a kezét, az esküvőjükön ott volt Deutsch Tamás, Szájer József és Kövér László is, aki egyébként a keresztapja. Vele manapság kevesebb ideje van találkozni, de időnként találnak alkalmat arra, hogy beszélgessenek. 

 
Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (k) és férje, Tiborcz István (j) egyházi esküvője a Margit körúti ferences templomban 2013. szeptember 7-én.
Fotó: Burger Barna / MTI Fotó
 

Hibázott, megbüntették

Az interjú készítője nem kímélte Orbán Ráhelt, olyan témákba is belement, mint amikor lefotózták, hogy vezetés közben telefonált, vagy amikor horvátországi parkolóban egy használt pelenkát nem a szemetesbe, hanem a földön hagyta. Előbbiről azt mondta, igaz, hogy telefonált, de a kép csak a kocsi ablakát ábrázolta, az nem látszott, hogy magánterületen, egy parkolóban ült, vagyis nem követett el szabálysértést, másokra sem jelentett veszélyt. 

„Ennek ellenére az újságcikk alapján egy ismeretlen személy feljelentést is tett. Ez akkor nagyon rosszulesett, mert nem szeretem az igazságtalanságot”

– fűzte hozzá. 

A Pelenka-gate-re annyit reagált, hogy tudta, hogy a miniszterelnök lányaként minden mozdulatára figyelnie kell, de „akkor hibáztam”, amiért meg is büntették. 

Külföldön nem számít, kinek a lánya

Orbán Ráhel az interjúban azt is elmondja, hogy a kétkezi munkát sem veti meg, ezt onnan tudhatjuk, hogy a Kempinski szálloda ún. Housekeepingnek nevezett részlegén is dolgozott, „ahol a szobák takarításától a mosoda működéséig mindent kipróbáltam. Nagyon gyorsan tudok ágyneműt cserélni. Akkor még nem gondoltam, milyen jól jön majd ez a tudás a kisgyerekek mellett”. 

De természetesen a tanulmányainak köszönhetően rengeteg külföldi barátra és nemzetközi kapcsolatra is szert tett, bármikor bárhol a világban felhívhatják egymást a csoporttársaival, hogy igyanak egy kávét, beszélgessenek akár szakmáról, akár magánéletről. 

„Külföldön nem számít, hogy kinek a lánya vagy, az a lényeg, hogy ki mit tett le az asztalra” 

– számolt be tapasztalatairól. 

Nagy öröm volt számára, hogy a világsztár popénekes Justin Bieber a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Turai Botaniq Kastélyban tartott szűk körű partyt magyarországi koncertje után. Erről azt mondta Orbán Ráhel, hogy „nagyon sok munkánk van benne a kollégákkal, hogy külföldön is pozicionáljuk a kastélyt. Fontos, hogy a külföldiek jó hírünket vigyék. (...) Tehát az, hogy egy milliók által követett amerikai énekes jól érezte magát nálunk, erről pedig fotókat is közölt, biztosan jótékonyan hat majd a marketingünkre is”. 

Orbán Viktor karácsonykor pudingot főz

Idén először otthon töltik a gyerekekkel a szentestét, a következő napokban pedig a nagyszülőket és a dédszülőket látogatják meg. Orbán Viktor mindig angol karácsonyi pundigot főz, „ez persze nem mindig sikerül”, édesanyja (Lévai Anikó) feladata a rácponty. Orbán Ráhel pedig anyukája receptje alapján kacsát próbál sütni, de soha nem lesz olyan, mint az övé, „pedig a férjem is az eredeti verziót kedveli jobban”. 

„December 23-án együtt készítjük a menüt Istvánnal, aki remekül főz. Idén is lesz az asztalon töltött káposzta és a férjem fonott kalácsa” 

– tette hozzá. 

Az interjúból nem maradhatott ki a labdarúgás témája sem. Orbán Ráhel a válogatott mérkőzéseket nézi, „mindig meglepődöm, hogy értem mi történik a pályán”. Hozzátette, a labdarúgás összekovácsoló, nemzetegyesítő ereje felemelő, ezt az érzést egyébként nemcsak a foci, hanem más sportág is ki tudja váltani, ezért is fontos, hogy egy ország nagy sportrendezvényeknek legyen házigazdája. 

Ha már ez szóba került, az interjú készítője nem hagyhatta ki, hogy ne kérdezzen rá a Momentum 2017-es olimpia rendezéssel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésére. „Mozgalmat alapítani arra, hogy egy jó kezdeményezés ellen fellépjünk, erősen megkérdőjelezhető. Nem valami ellen, hanem valamiért kell tenni!” – szögezte le Orbán Ráhel az ünnepi interjúban

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.