Kényszerkezelés a vadparasztnak – Illemórára kötelezik a focikapitányt

  • narancs.hu
  • 2014. május 20.

Fekete Lyuk

A kommunikációs tréninget követően úgy fogja megmagyarázni a magyar válogatott szégyenteljes vereségeit, hogy utána olyan büszkék leszünk focistáinkra, mint a spanyolok, a németek vagy a brazilok az övéikre.

„Pintér Attila jól nyilatkozik, hiszen mindig őszintén beszél, a stílusán pedig kommunikációs tréninggel kíván segíteni az MLSZ” – mondta Csányi Sándor, a szövetség elnöke a délelőtt kezdődött küldöttgyűlésen, és ez jó hír. Hiszen egy tehetség, ha megfelelő kezekbe kerül, akkor válhat igazán klasszissá. Reméljük, hogy a „jól nyilatkozó” Pintér Attila a kommunikációs tréninget követően úgy fogja megmagyarázni a magyar válogatott gyalázatos vereségeit, hogy utána olyan büszkék leszünk focistáinkra, mint a spanyolok, a németek vagy a brazilok az övéikre.

Már csak az a kérdés, hogy ki lesz a tanára? Hoppál Péter? Szijjártó Péter? Selmeczi Gabriella? Vagy talán az a személy, aki minden kétséget kizáróan a legalkalmasabb lenne a szövetségi kapitányi posztra, csak más elfoglaltságai miatt nincs rá ideje?

Mindenesetre Pintér már Csányi bejelentése előtt szorgalmasan gyakorolt – szigorúan civilben. Május 11-én rendezték meg az Albert Kupa elnevezésű gyerek-labdarúgótorna döntőjét, ahová Pintér szülőként, szurkolóként érkezett, mivel kisfia a Győri ETO U9-es csapatában játszik. Az ultrasliberi.hu tudósítása szerint „a Fradi–ETO elődöntő előtt többek által jól hallhatóan tett egy olyan megjegyzést, hogy »na, a Fradival játszunk, tuti fel fog borulni a pálya, ha a bírón múlik«, majd amikor a Fradi 0-2-ről kiegyenlített (két szabályos góllal), a szülők közül lerohant a dombról (ahol az olimpiai bajnokok szobrai vannak a népligeti centrumban), be a pálya mellé (oda már senki nem mehetett, le volt zárva a civilek elől), majd a félpályánál bement a játéktérre, és a gyerekek és mindenki füle hallatára reklamálni, csalózni, majd faszszopózni (sic!) kezdett a bírónak”. A folytatásban „mint egy idegbeteg, teljesen kikelt magából, aztán amikor a fradisták a pálya túlsó, »nyilvános« feléről elkezdtek bekiabálni neki, hogy mit keres bent, ő is egy szülő, takarodjon ki a pályáról, elkezdett mutogatni és kifelé biccentgetni a fejével, hogy »mi van, odamenjek?«”

Pintér Attila végül „nem ment oda”. Kommunikációs tréningre megy.

Addig nézegessék ezt a régi felvételt, ilyen volt a szövetségi kapitány aktív játékos korában. Ha nem tévedünk, akkori hajviselete is egyfajta kommunikáció volt: „Futásban, fejelésben nem zavar, mégis divatos.”

false

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.