Profetikus gondolatcunamit zúdít ránk Ákos, az igazi harcos

  • narancs.hu
  • 2017. december 28.

Fekete Lyuk

„A varsói szerződés sorkatonája voltam, úgy nézzenek rám a kedves nézők.”

A jövőre 50 éves egykori Bonanza Banzai-tag Kovács Ákos, aki az eltelt évek során szintipopnagykövetből óriási megmondó ember lett, és még azt is tudja, mi a nők dolga (hát, nem a súlyemelés!), ismét csodálatos karácsonyi interjút adott az Echo Tv-n. A két évvel ezelőtti legendás „a nők dolga, hogy beteljesítsék a női princípiumot” adás után ezúttal Nyugat-Európát, a lázadást, a politikai korrektséget és a karácsonyt beszélte ki.

Ákos szerint ugyanis nem oké az, hogy vannak olyan elvetemült helyek e földön, ahol boldog ünnepeket kívánnak egymásnak az emberek, netalántán fenyőünnepnek hívják a karácsonyt. Az énekes szereti nevén nevezni a dolgokat, értéket adni az ünnepnek, ezért sosem kívánna kellemes ünnepeket, tőle csak a boldog karácsonyt fogjuk hallani, míg élünk.

Ezután komolyabb témákra tér rá a nagyszerű kérdező segítségével a művész úr, szó esik rendszerváltásról, a remélt szabadságról, sorkatonaságról, és végre elérünk Nyugat-Európához, ami Ákosnak valahogy „teljes tévútnak tűnik”. Merthogy, értekezik a költő, énekes, a nyugati értékek ellen maga Nyugat-Európa lázad a leginkább azzal, hogy „elfelejtette, vagy inkább hosszas lobbimunkával kipöccintette a keresztény értékekre való utalást is az Európai Unió alapokmányából”.

false

De a lázadás definíciója még itt sem áll meg, a művész úr szerint ugyanis az a lázadás, ha „nem szülnek elég gyereket a gazdaság fejlődéséhez, vagy a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ezért idegeneket kell behozni akkor is, ha más a kultúrája, hogy a darabszám meglegyen. A meg nem született gyereket migránsokkal pótolni káros.” Gondoljunk csak a baltás gyilkosra a német vonaton, ami azért régebben viszonylag ritkán fordult elő, teszi hozzá Ákos.

Mindezt egy igazán őszinte mondat követi, miszerint: „Ne én mondjam meg, mit kellene csinálni, mert ha én a diplomácia területén dolgoznék, valószínűleg még nagyobb lenne a zűrzavar.”

Nagyot sóhajtunk, ezt is megúsztuk, de azért néhány magvas gondolat marad még a végére is, a művész úr ugyanis azon lamentál, vajon hogyan lehet egy asztalnál ülni és vitatkozni olyan emberekkel, akik azt hiszik, hogy ezt a kultúrát el lehet pusztítani, és a politikailag korrekt beszéd egyébként is megakadályozza a nyíltságot. És hogy mi volt a politikai korrektség előképe? Kovács Ákos költő azt is tudja: George Orwell 1984 című regényének szópusztító alakja, aki megszállott értelmiségiként a politikai korrektséget vetíti előre. A megszállott értelmiségiek pedig már a Szentírásban megjelennek: ők a farizeusok. Itt körbe is értünk, ha valaki kíváncsi további próféciára, szánjon rá úgy 17-18 percet az életéből. Vagy egyen inkább még egy bejglit.

ECHO | A nemzet hangja

A nyugati értékek ellen nem Magyarország lázad, hanem maga a Nyugat, kezdve azzal, hogy hosszas lobbimunkával „kipöccintették” a kereszténységre való puszta utalást is az Európai Unió alapokmányából – jelentette ki Kovács Ákos zenész Napi aktuális című műsorunk szerdai adásában.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.