Profetikus gondolatcunamit zúdít ránk Ákos, az igazi harcos

  • narancs.hu
  • 2017. december 28.

Fekete Lyuk

„A varsói szerződés sorkatonája voltam, úgy nézzenek rám a kedves nézők.”

A jövőre 50 éves egykori Bonanza Banzai-tag Kovács Ákos, aki az eltelt évek során szintipopnagykövetből óriási megmondó ember lett, és még azt is tudja, mi a nők dolga (hát, nem a súlyemelés!), ismét csodálatos karácsonyi interjút adott az Echo Tv-n. A két évvel ezelőtti legendás „a nők dolga, hogy beteljesítsék a női princípiumot” adás után ezúttal Nyugat-Európát, a lázadást, a politikai korrektséget és a karácsonyt beszélte ki.

Ákos szerint ugyanis nem oké az, hogy vannak olyan elvetemült helyek e földön, ahol boldog ünnepeket kívánnak egymásnak az emberek, netalántán fenyőünnepnek hívják a karácsonyt. Az énekes szereti nevén nevezni a dolgokat, értéket adni az ünnepnek, ezért sosem kívánna kellemes ünnepeket, tőle csak a boldog karácsonyt fogjuk hallani, míg élünk.

Ezután komolyabb témákra tér rá a nagyszerű kérdező segítségével a művész úr, szó esik rendszerváltásról, a remélt szabadságról, sorkatonaságról, és végre elérünk Nyugat-Európához, ami Ákosnak valahogy „teljes tévútnak tűnik”. Merthogy, értekezik a költő, énekes, a nyugati értékek ellen maga Nyugat-Európa lázad a leginkább azzal, hogy „elfelejtette, vagy inkább hosszas lobbimunkával kipöccintette a keresztény értékekre való utalást is az Európai Unió alapokmányából”.

false

De a lázadás definíciója még itt sem áll meg, a művész úr szerint ugyanis az a lázadás, ha „nem szülnek elég gyereket a gazdaság fejlődéséhez, vagy a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ezért idegeneket kell behozni akkor is, ha más a kultúrája, hogy a darabszám meglegyen. A meg nem született gyereket migránsokkal pótolni káros.” Gondoljunk csak a baltás gyilkosra a német vonaton, ami azért régebben viszonylag ritkán fordult elő, teszi hozzá Ákos.

Mindezt egy igazán őszinte mondat követi, miszerint: „Ne én mondjam meg, mit kellene csinálni, mert ha én a diplomácia területén dolgoznék, valószínűleg még nagyobb lenne a zűrzavar.”

Nagyot sóhajtunk, ezt is megúsztuk, de azért néhány magvas gondolat marad még a végére is, a művész úr ugyanis azon lamentál, vajon hogyan lehet egy asztalnál ülni és vitatkozni olyan emberekkel, akik azt hiszik, hogy ezt a kultúrát el lehet pusztítani, és a politikailag korrekt beszéd egyébként is megakadályozza a nyíltságot. És hogy mi volt a politikai korrektség előképe? Kovács Ákos költő azt is tudja: George Orwell 1984 című regényének szópusztító alakja, aki megszállott értelmiségiként a politikai korrektséget vetíti előre. A megszállott értelmiségiek pedig már a Szentírásban megjelennek: ők a farizeusok. Itt körbe is értünk, ha valaki kíváncsi további próféciára, szánjon rá úgy 17-18 percet az életéből. Vagy egyen inkább még egy bejglit.

ECHO | A nemzet hangja

A nyugati értékek ellen nem Magyarország lázad, hanem maga a Nyugat, kezdve azzal, hogy hosszas lobbimunkával „kipöccintették” a kereszténységre való puszta utalást is az Európai Unió alapokmányából – jelentette ki Kovács Ákos zenész Napi aktuális című műsorunk szerdai adásában.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.