Profetikus gondolatcunamit zúdít ránk Ákos, az igazi harcos

  • narancs.hu
  • 2017. december 28.

Fekete Lyuk

„A varsói szerződés sorkatonája voltam, úgy nézzenek rám a kedves nézők.”

A jövőre 50 éves egykori Bonanza Banzai-tag Kovács Ákos, aki az eltelt évek során szintipopnagykövetből óriási megmondó ember lett, és még azt is tudja, mi a nők dolga (hát, nem a súlyemelés!), ismét csodálatos karácsonyi interjút adott az Echo Tv-n. A két évvel ezelőtti legendás „a nők dolga, hogy beteljesítsék a női princípiumot” adás után ezúttal Nyugat-Európát, a lázadást, a politikai korrektséget és a karácsonyt beszélte ki.

Ákos szerint ugyanis nem oké az, hogy vannak olyan elvetemült helyek e földön, ahol boldog ünnepeket kívánnak egymásnak az emberek, netalántán fenyőünnepnek hívják a karácsonyt. Az énekes szereti nevén nevezni a dolgokat, értéket adni az ünnepnek, ezért sosem kívánna kellemes ünnepeket, tőle csak a boldog karácsonyt fogjuk hallani, míg élünk.

Ezután komolyabb témákra tér rá a nagyszerű kérdező segítségével a művész úr, szó esik rendszerváltásról, a remélt szabadságról, sorkatonaságról, és végre elérünk Nyugat-Európához, ami Ákosnak valahogy „teljes tévútnak tűnik”. Merthogy, értekezik a költő, énekes, a nyugati értékek ellen maga Nyugat-Európa lázad a leginkább azzal, hogy „elfelejtette, vagy inkább hosszas lobbimunkával kipöccintette a keresztény értékekre való utalást is az Európai Unió alapokmányából”.

false

De a lázadás definíciója még itt sem áll meg, a művész úr szerint ugyanis az a lázadás, ha „nem szülnek elég gyereket a gazdaság fejlődéséhez, vagy a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ezért idegeneket kell behozni akkor is, ha más a kultúrája, hogy a darabszám meglegyen. A meg nem született gyereket migránsokkal pótolni káros.” Gondoljunk csak a baltás gyilkosra a német vonaton, ami azért régebben viszonylag ritkán fordult elő, teszi hozzá Ákos.

Mindezt egy igazán őszinte mondat követi, miszerint: „Ne én mondjam meg, mit kellene csinálni, mert ha én a diplomácia területén dolgoznék, valószínűleg még nagyobb lenne a zűrzavar.”

Nagyot sóhajtunk, ezt is megúsztuk, de azért néhány magvas gondolat marad még a végére is, a művész úr ugyanis azon lamentál, vajon hogyan lehet egy asztalnál ülni és vitatkozni olyan emberekkel, akik azt hiszik, hogy ezt a kultúrát el lehet pusztítani, és a politikailag korrekt beszéd egyébként is megakadályozza a nyíltságot. És hogy mi volt a politikai korrektség előképe? Kovács Ákos költő azt is tudja: George Orwell 1984 című regényének szópusztító alakja, aki megszállott értelmiségiként a politikai korrektséget vetíti előre. A megszállott értelmiségiek pedig már a Szentírásban megjelennek: ők a farizeusok. Itt körbe is értünk, ha valaki kíváncsi további próféciára, szánjon rá úgy 17-18 percet az életéből. Vagy egyen inkább még egy bejglit.

ECHO | A nemzet hangja

A nyugati értékek ellen nem Magyarország lázad, hanem maga a Nyugat, kezdve azzal, hogy hosszas lobbimunkával „kipöccintették” a kereszténységre való puszta utalást is az Európai Unió alapokmányából – jelentette ki Kovács Ákos zenész Napi aktuális című műsorunk szerdai adásában.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.