Schmidt Mária megint: Nagy Imre nem volt hős

  • narancs.hu
  • 2017. október 20.

Fekete Lyuk

A nagyasszony ismét értelmezte a forradalmat.

Az 1956-os forradalmi eseményekről rendezett konferenciát Schmidt Mária alapítványa, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), és a rendezvényen természetesen felszólt Schmidt Mária is, aki sok emlékezetes pillanattal örvendeztette meg az ünneplőket és emlékezőket a tavalyi 1956-os emlékévben. Az események kormánybiztosa fancy, trendi, szexi rendezvényeket és alkotásokat akart, ezért megszületett a halszagú Magyarországról szóló 50 milliós dal, nagyon sok pénz ment el teljesen felesleges eseményekre, és közben a történelmet is megpróbálta meghamisítani a Terror Háza főigazgatója.

false

 

Fotó: MTI/Mónus Márton

A mai rendezvényen az MTI tudósítása szerint szintén 1956-ról beszélt, és egyebek mellett párhuzamot vont 1848 és 1956 eseményei között: szerinte mindkét forradalom jelentőségét az adja, hogy függetlenségi háborúvá, fegyveres szabadságharccá szélesedett. Schmidt azt mondta, hogy a hatvanadik évforduló megemlékezéseinek középpontjába „a pesti srácokat és lányokat” állították, hogy a ma szabadság- és hazaszerető embere magára ismerhessen bennük. Ez szerinte szembement a kizárólagos értelmezés jogát magának vindikáló „ballib értelmiséggel”, amely szerint a forradalmat előkészítő és vezető kommunista funkcionáriusok az igazi hősök.

Schmidt megint előjött azzal, amiről már egy tavalyi Heti Válasz-interjúban is beszélt, vagyis hogy szerinte Nagy Imre nem volt hős. Azt mondta ugyanis, hogy belügy- és begyűjtési miniszterként Nagy Imrének is személyes felelőssége volt a szabadságot korlátozó intézkedések meghozatalában, végrehajtásában. „Ő csak kullogott az események után, amelyeket nem vezetett senki, mert 1956 a magyar emberek közös spontán vállalkozása volt, és ennek során nemzetté vált a nép” – magyarázta.

Schmidt Mária szerint nem volt szép halála, de „Nagy Imre szépen halt meg, hiszen abban a történelmi pillanatban nem tagadta meg a hazáját, nem tagadta meg a forradalmat, illetve a szabadságharcot, mindvégig kiállt mellettük, ezért van ott a helye a hősök között. Azt majd a magyar nemzeti emlékezet eldönti, hogy ezért a kiállásáért cserébe elfelejti-e neki mindazt, amit vezető kommunista politikusként a nemzet ellen elkövetett” – mondta a NER egyik emblematikus figurája.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.