Schmidt Mária megint: Nagy Imre nem volt hős

  • narancs.hu
  • 2017. október 20.

Fekete Lyuk

A nagyasszony ismét értelmezte a forradalmat.

Az 1956-os forradalmi eseményekről rendezett konferenciát Schmidt Mária alapítványa, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), és a rendezvényen természetesen felszólt Schmidt Mária is, aki sok emlékezetes pillanattal örvendeztette meg az ünneplőket és emlékezőket a tavalyi 1956-os emlékévben. Az események kormánybiztosa fancy, trendi, szexi rendezvényeket és alkotásokat akart, ezért megszületett a halszagú Magyarországról szóló 50 milliós dal, nagyon sok pénz ment el teljesen felesleges eseményekre, és közben a történelmet is megpróbálta meghamisítani a Terror Háza főigazgatója.

false

 

Fotó: MTI/Mónus Márton

A mai rendezvényen az MTI tudósítása szerint szintén 1956-ról beszélt, és egyebek mellett párhuzamot vont 1848 és 1956 eseményei között: szerinte mindkét forradalom jelentőségét az adja, hogy függetlenségi háborúvá, fegyveres szabadságharccá szélesedett. Schmidt azt mondta, hogy a hatvanadik évforduló megemlékezéseinek középpontjába „a pesti srácokat és lányokat” állították, hogy a ma szabadság- és hazaszerető embere magára ismerhessen bennük. Ez szerinte szembement a kizárólagos értelmezés jogát magának vindikáló „ballib értelmiséggel”, amely szerint a forradalmat előkészítő és vezető kommunista funkcionáriusok az igazi hősök.

Schmidt megint előjött azzal, amiről már egy tavalyi Heti Válasz-interjúban is beszélt, vagyis hogy szerinte Nagy Imre nem volt hős. Azt mondta ugyanis, hogy belügy- és begyűjtési miniszterként Nagy Imrének is személyes felelőssége volt a szabadságot korlátozó intézkedések meghozatalában, végrehajtásában. „Ő csak kullogott az események után, amelyeket nem vezetett senki, mert 1956 a magyar emberek közös spontán vállalkozása volt, és ennek során nemzetté vált a nép” – magyarázta.

Schmidt Mária szerint nem volt szép halála, de „Nagy Imre szépen halt meg, hiszen abban a történelmi pillanatban nem tagadta meg a hazáját, nem tagadta meg a forradalmat, illetve a szabadságharcot, mindvégig kiállt mellettük, ezért van ott a helye a hősök között. Azt majd a magyar nemzeti emlékezet eldönti, hogy ezért a kiállásáért cserébe elfelejti-e neki mindazt, amit vezető kommunista politikusként a nemzet ellen elkövetett” – mondta a NER egyik emblematikus figurája.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.