Schmidt Mária megint: Nagy Imre nem volt hős

  • narancs.hu
  • 2017. október 20.

Fekete Lyuk

A nagyasszony ismét értelmezte a forradalmat.

Az 1956-os forradalmi eseményekről rendezett konferenciát Schmidt Mária alapítványa, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), és a rendezvényen természetesen felszólt Schmidt Mária is, aki sok emlékezetes pillanattal örvendeztette meg az ünneplőket és emlékezőket a tavalyi 1956-os emlékévben. Az események kormánybiztosa fancy, trendi, szexi rendezvényeket és alkotásokat akart, ezért megszületett a halszagú Magyarországról szóló 50 milliós dal, nagyon sok pénz ment el teljesen felesleges eseményekre, és közben a történelmet is megpróbálta meghamisítani a Terror Háza főigazgatója.

false

 

Fotó: MTI/Mónus Márton

A mai rendezvényen az MTI tudósítása szerint szintén 1956-ról beszélt, és egyebek mellett párhuzamot vont 1848 és 1956 eseményei között: szerinte mindkét forradalom jelentőségét az adja, hogy függetlenségi háborúvá, fegyveres szabadságharccá szélesedett. Schmidt azt mondta, hogy a hatvanadik évforduló megemlékezéseinek középpontjába „a pesti srácokat és lányokat” állították, hogy a ma szabadság- és hazaszerető embere magára ismerhessen bennük. Ez szerinte szembement a kizárólagos értelmezés jogát magának vindikáló „ballib értelmiséggel”, amely szerint a forradalmat előkészítő és vezető kommunista funkcionáriusok az igazi hősök.

Schmidt megint előjött azzal, amiről már egy tavalyi Heti Válasz-interjúban is beszélt, vagyis hogy szerinte Nagy Imre nem volt hős. Azt mondta ugyanis, hogy belügy- és begyűjtési miniszterként Nagy Imrének is személyes felelőssége volt a szabadságot korlátozó intézkedések meghozatalában, végrehajtásában. „Ő csak kullogott az események után, amelyeket nem vezetett senki, mert 1956 a magyar emberek közös spontán vállalkozása volt, és ennek során nemzetté vált a nép” – magyarázta.

Schmidt Mária szerint nem volt szép halála, de „Nagy Imre szépen halt meg, hiszen abban a történelmi pillanatban nem tagadta meg a hazáját, nem tagadta meg a forradalmat, illetve a szabadságharcot, mindvégig kiállt mellettük, ezért van ott a helye a hősök között. Azt majd a magyar nemzeti emlékezet eldönti, hogy ezért a kiállásáért cserébe elfelejti-e neki mindazt, amit vezető kommunista politikusként a nemzet ellen elkövetett” – mondta a NER egyik emblematikus figurája.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.