Soros, kádári gyökerek, Kun Béla, új SZDSZ, pogányok - vad elemzéssel állt elő a Századvég

  • narancs.hu
  • 2020. május 5.

Fekete Lyuk

A kormányzati pénzekkel kitömött intézet szerint a jobboldal "bölcs", a baloldal viszont ránk gyújtaná a házat forradalmi hevületében.

A valamikor szebb napokat megélt - a rendszerváltás idején igen progresszív szerepet játszó, a minőségi könyvkiadásban egykor komoly eredményeket elérő - kormányzati think-tank, a Századvég Alapítvány a következő poszttal rukkolt elő kedden a Facebookon: "miközben Soros hívei (...) a vírusjárvány miatti nehézségekben ócsárolják a magyar kormány foglalkoztatáspolitikáját, a jobboldal éppen ezért is, bölcsen, következetesen elutasítja a forradalmi változásokat".

Ezzel a szöveggel azt a kormánypárti hírportálon megjelent elemzést reklámozták, ami szinte mindent összehord az elmúlt száz évből annak bizonyítására, hogy "Soros-hívei", a parlamenti ellenzék a magyar történelem leggonoszabb figurái közé tartoznak.

A dadaista, elég zavaros elemzésnek szinte minden szava aranyat ér, de érdemes ezt a részt külön kiemelni, mert ebben a mondatban sűrűsődik a lényeg: "a nemzetellenes karakterű, 2004-ben a határon túli magyarokkal szembeforduló baloldal 2010 után egyre erősödő agressziója és radikalizmusa részben elkeseredettségből is táplálkozott, valamint abból, hogy a kádári gyökerű oldal a polgári értékek elvetésével és a társadalmi többség józanságával szemben, száz évvel korábbi 'eleihez' (Kun Béla, Károlyi Mihály vagy Jászi Oszkár) visszatalálva egyre inkább a fizikai erőszakban, a rendzavaró, visszaélésszerű megoldásokban kereste magának a kiutat".

De az elemzés szerint nemcsak az ellenzék mögött állnak Soros emberei, Soros emberei mögött pedig Soros, hanem Soros mögött is áll valaki. "A politikai normákkal való szembefordulás igazi szellemi atyja a tengerentúlon Saul Alinsky (1909–1972) aktivista főideológus" - rántja le leplet az összeesküvés mögötti összeesküvésről, annak "igazi kiagyalójáról" a Századvég.

Alinsky egyébként egy amerikai politikai aktivista volt, aki 1971-ben kiadott egy könyvet arról, hogyan kell az aktivistáknak, a különféle elnyomott, a fősodorba nem tartozó szervezeteknek, mozgalmaknak fellépniük, szervezkedniükr ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek. Tavaly írt róla a Mérce is, a nyíltan baloldali oldal szerint Alinsky kötete "jellegében és stílusában kicsit emlékeztet a manapság divatos "hogyan legyek sikeres az üzletben" könyvekre, amennyiben konkrét célokhoz vezető utat, kommunikációs stratégiákat, gyakorlati tanácsokat sorjáz, széles tömegek számára emészthető formában". Amúgy Alinksy nem volt marxista, bár híve volt a radikális mozgalmi megoldásoknak, azt vallotta, ha a célok egy részét sikerült elérni, érdemes mindenképpen kompromisszumot kötni. Az amerikai polgárjogi mozgalmak idején a könyvet sokan forgatták, sokan idézték is, ám idővel kikopott a köztudatból.

A Századvég viszont egy igazi, sötétben bujkáló forradalmárként mutatja be az 1972-ben elhunyt Alinskyt, majd összeköti a magyar radikálisok, kommunisták nézeteivel, de belekeveri a kádári "örökséget", a migrációt, Sorost, befigyel az "új SZDSZ", a Momentum, a hazai szélsőjobb "pogányai", akik csak azért kapaszkodnak Alinskyba, mert sikertelenek a nyugodt, konzervatív, a törvényeket tisztelő Fidesszel szemben. Egyébként az az egyik fő problémája a kormányzati think tanknek, hogy fel merészelték vetni a baloldalon újra a feltétel nélküli alapjövedelemet, míg a Fidesz a válság idején is ragaszkodik a munkalapú társadalom elvéhez. Szerintük az ellenzék felvetése túl forradalmi.

Ám egy ponton az ív megtörik, és a Századvég magyarázkodni kezd. Hiszen nem hagyhatta ki a kormánypárt történetéből a 2006 és 2010 közötti időszakot, amikor a Fidesz is alkalmazta az Alisnky által pártolt polgári elégedetlenség eszközét. Íme a magyarázat: "a Fidesz például 2007 elején egy félórás kordonbontás keretében élt a polgári engedetlenség eszközével".

(Nyitókép: a pokol ábrázolása a South Park című rajzfilmben.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.