Nem reklámozza, de állítólag elítéli a magyar kormány a történelemhamisítást

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Fekete Lyuk

Hogy is van ez? Szijjártó Péter aláírt egy közös, nemzetközi nyilatkozatot, de annak nyoma sincs a Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapján.

Szijjártó Péter külügyminiszter is aláírta (amerikai, bolgár, cseh, észt, lett, litván, lengyel, román és szlovák kollégájával együtt) azt az állásfoglalást, amely a második világháború végének 75. évfordulójára született – írja a Népszava.

Az angol nyelvű szöveg szerint az aláíró külügyminiszterek tiszteletüket fejezik ki a világégés áldozatainak és azoknak a katonáknak, akik leverték a náci rezsimet és véget vetettek a holokausztnak. Megjegyzik ugyanakkor, hogy 1945-ben Európa középső-, és keleti részében a kommunista elnyomás köszöntött be, amely többek között a balti államok illegális megszállásával járt. Az érintett országok lakói közül sokan készek voltak életüket áldozni a szabadságért (1956-ban Magyarországon, a Szolidaritás mozgalom során Lengyelországban, a Charta 77 formájában Csehszlovákiában és a balti függetlenségi törekvések folyamán), amely mára megvalósult, de nagyon fontos, hogy a szabad országok folyamatosan egy olyan nemzetközi rend fenntartásán dolgozzanak, melyet az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság értékei jellemeznek.

Mindemiatt elutasítják többek között a „második világháborúhoz és a megosztott Európához vezető történelmi tények manipulálását is, amely a történelem meghamisítását jelenti”.

Az aláírók emellett hitet tesznek egy olyan világrend mellett, amely a nemzetközi jogon, a népek szabadságán és szuverenitásán, az országok területi integritásának sérthetetlenségén alapul és felhívják a nemzetközi közösség figyelmét, hogy ítéljen el bármilyen, az egyes országokat érdekszférákba kényszeríteni próbáló törekvést.

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapján nyoma sincs a közös nyilatkozatnak. De az észt külügyminisztérium honlapjáról kiderül – írja a lap –, hogy Szijjártó is szignózta a nyilatkozatot, csak nem veri nagy dobra.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.