Nem reklámozza, de állítólag elítéli a magyar kormány a történelemhamisítást

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Fekete Lyuk

Hogy is van ez? Szijjártó Péter aláírt egy közös, nemzetközi nyilatkozatot, de annak nyoma sincs a Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapján.

Szijjártó Péter külügyminiszter is aláírta (amerikai, bolgár, cseh, észt, lett, litván, lengyel, román és szlovák kollégájával együtt) azt az állásfoglalást, amely a második világháború végének 75. évfordulójára született – írja a Népszava.

Az angol nyelvű szöveg szerint az aláíró külügyminiszterek tiszteletüket fejezik ki a világégés áldozatainak és azoknak a katonáknak, akik leverték a náci rezsimet és véget vetettek a holokausztnak. Megjegyzik ugyanakkor, hogy 1945-ben Európa középső-, és keleti részében a kommunista elnyomás köszöntött be, amely többek között a balti államok illegális megszállásával járt. Az érintett országok lakói közül sokan készek voltak életüket áldozni a szabadságért (1956-ban Magyarországon, a Szolidaritás mozgalom során Lengyelországban, a Charta 77 formájában Csehszlovákiában és a balti függetlenségi törekvések folyamán), amely mára megvalósult, de nagyon fontos, hogy a szabad országok folyamatosan egy olyan nemzetközi rend fenntartásán dolgozzanak, melyet az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság értékei jellemeznek.

Mindemiatt elutasítják többek között a „második világháborúhoz és a megosztott Európához vezető történelmi tények manipulálását is, amely a történelem meghamisítását jelenti”.

Az aláírók emellett hitet tesznek egy olyan világrend mellett, amely a nemzetközi jogon, a népek szabadságán és szuverenitásán, az országok területi integritásának sérthetetlenségén alapul és felhívják a nemzetközi közösség figyelmét, hogy ítéljen el bármilyen, az egyes országokat érdekszférákba kényszeríteni próbáló törekvést.

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapján nyoma sincs a közös nyilatkozatnak. De az észt külügyminisztérium honlapjáról kiderül – írja a lap –, hogy Szijjártó is szignózta a nyilatkozatot, csak nem veri nagy dobra.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.