Nem reklámozza, de állítólag elítéli a magyar kormány a történelemhamisítást

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Fekete Lyuk

Hogy is van ez? Szijjártó Péter aláírt egy közös, nemzetközi nyilatkozatot, de annak nyoma sincs a Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapján.

Szijjártó Péter külügyminiszter is aláírta (amerikai, bolgár, cseh, észt, lett, litván, lengyel, román és szlovák kollégájával együtt) azt az állásfoglalást, amely a második világháború végének 75. évfordulójára született – írja a Népszava.

Az angol nyelvű szöveg szerint az aláíró külügyminiszterek tiszteletüket fejezik ki a világégés áldozatainak és azoknak a katonáknak, akik leverték a náci rezsimet és véget vetettek a holokausztnak. Megjegyzik ugyanakkor, hogy 1945-ben Európa középső-, és keleti részében a kommunista elnyomás köszöntött be, amely többek között a balti államok illegális megszállásával járt. Az érintett országok lakói közül sokan készek voltak életüket áldozni a szabadságért (1956-ban Magyarországon, a Szolidaritás mozgalom során Lengyelországban, a Charta 77 formájában Csehszlovákiában és a balti függetlenségi törekvések folyamán), amely mára megvalósult, de nagyon fontos, hogy a szabad országok folyamatosan egy olyan nemzetközi rend fenntartásán dolgozzanak, melyet az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság értékei jellemeznek.

Mindemiatt elutasítják többek között a „második világháborúhoz és a megosztott Európához vezető történelmi tények manipulálását is, amely a történelem meghamisítását jelenti”.

Az aláírók emellett hitet tesznek egy olyan világrend mellett, amely a nemzetközi jogon, a népek szabadságán és szuverenitásán, az országok területi integritásának sérthetetlenségén alapul és felhívják a nemzetközi közösség figyelmét, hogy ítéljen el bármilyen, az egyes országokat érdekszférákba kényszeríteni próbáló törekvést.

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapján nyoma sincs a közös nyilatkozatnak. De az észt külügyminisztérium honlapjáról kiderül – írja a lap –, hogy Szijjártó is szignózta a nyilatkozatot, csak nem veri nagy dobra.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.