Takaró Mihály szerint Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani

  • narancs.hu
  • 2019. július 16.

Fekete Lyuk

De a kultúra a magyarság megmaradásának legfontosabb záloga.

"Esterházy Péter kultúraromboló, tehát nem kell tanítani" – jelentette ki Takaró Mihály irodalomtörténész a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban, idézi az Index az Új Szó beszámolóját.

Takaró még július 11-én, csütörtökön adott elő, értekezésének címe a Magyar kultúra tegnap, ma, holnap volt.

A lap tudósításából Takaró néhány mondatát emelnénk csak ki, íme:

  • "A magyar nem arctalan tömeg, hanem mindenki önálló identitás, mivel magyarul úgy mondjuk, egy ember, két ember, száz ember stb.: egyes számot használunk, míg más nyelvek ebben az esetben többes számot."
  • "A kultúra a magyarság megmaradásának legfontosabb záloga."
  • "Mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért, hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott a kedves szülő."
  • "Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani."

A zsidózó Takaró Mihály felel azért, hogy a NAT hazafiasabb legyen

Takarót korábban az emberminiszter, Kásler Miklós ki is tüntette. "Az irodalomtörténész felel azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet" - írta szerdán reggel a hvg.hu. A lap információ szerint Takaró, aki köztudottan rajong az antiszemita írókért és Horthy Miklósért, az Emmivel áll szerződésben 2019.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.