Dokumentumfilm

13th

  • Gera Márton
  • 2016. december 24.

Film

Tipikus doksinak indul: szépen öltözött emberek beszélnek a kamerába, közben archív felvételeket mutogatnak az amerikai történelemből, de két perc sem kell, és már érezni, hogy ez most komolyabb. Van tét: a szembenézés.

A tömeges bebörtönzésről szól ez a száz perc, áll a Netflix ismertetőjében, de ennél aligha lehetne általánosabban megfogalmazni, mit is nézünk. Persze, egyfelől elmondják, milyen aljas és undorító politikai és gazdasági okok vannak amögött, hogy az Egyesült Államokban tömegével küldték a színes bőrűeket a börtönökbe, olykor mondvacsinált indokok alapján is.

Egy fekete férfi sétál az utcán, hátulról elkezdik rugdosni, leesik a kalapja, de menne tovább, próbálja minél jobban összehúzni magát, mégis kap még néhány rúgást. Nem megrendezett jelenet, egy felvétel a félmúltból. És jön az adat, hogy milyen mértékben nőtt a feketék száma az amerikai börtönökben a 20. század második felében, hogyan ítéltek el életfogytig olyanokat, akinek egyetlen bűnük drogbirtoklás volt és hogyan kezdték el a legszélesebb nyilvánosság előtt vadállatként megjeleníteni a feketéket. Nos, nem éppen az alkotmány tizenharmadik módosításának szellemében. Magyarul a film döntő állítása csupán annyi, hogy ellenséget gyártani rettenetesen könnyű, és tőlünk nézvést ez fájóan igaznak is tűnik.

A világ másik felén épp azon dúl a vita, vajon szemünket felnyitó, mesteri alkotás-e a 13TH vagy csak egy újabb manipulatív dokumentumfilm. Az biztos, hogy nehéz kivonni magunkat a hatása alól. És talán valamit tanulhatnánk is belőle.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.