Film

Alternatív zenekarokban énekelt a kilencvenes években, a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Kaposvárra szerződött, majd főképp filmezett. Az Érzékek iskolája című film megalapozta az ismertségét, a Dallas Pashamende meghozta a szakmai elismerést, aztán Rolf Schübel német rendező ösztönzésére Berlinbe ment. Azóta ott él, de néha Magyarországon is dolgozik. A közelmúltban épp itthon járt pár napra egy filmszinkron miatt, akkor beszélgettünk vele.

Az új francia színészgeneráció egyik izgalmas és öntörvényű egyénisége, az Utolsó napjaim, A nyár meséje, A szerető, a Speed Racer, a Válás francia módra 36 éves sztárja karácsony napjától a Karácsonyi történet című filmben látható a hazai mozikban. Cannes-ban beszéltünk vele.

Egy outsider az ígéret földjén... Az idei Berlinalén a Varga Katalin című filmballada volt a versenyprogram "egyetlen magyar" résztvevője. A brit-román-magyar koprodukcióban készült alkotás Székelyföldön forgott, magyar operatőrrel (Győri Márk), és az utómunkák is itthon zajlottak (R. D. I. Sound Design) magyar vágóval (Fekete Mátyás). A rendező családi örökségét ölte élete filmálmába, amit hangmérnöki teljesítményéért akkor Ezüst Medvével jutalmaztak. Szombaton viszont Bochumból hozta el az Európai Filmakadémia első filmes rendezőknek járó Európai Felfedezés-díját.

Amikor rájuk nyitunk, András és Lilla épp páros életük berendezésén munkálkodik nagyban. A lakás új, s bizonyára közös szerzemény (noha a tulajdoni lap állásáról biztosat nem tudunk meg), a kapcsolat viszont régi, kipróbált harctéri technikákkal (védekezés, támadás, elterelés) és konkrét lakberendezési elképzelésekkel. Mindkét fél mást akar. Ha nem az összejövés gyötrelmeivel, akkor innen, az együttlevés (maradás) buktatóival indít minden tisztességes romantikus vígjáték, Orosz Dénesnek pedig papírja is van arról, hogy bemutatkozó nagyjátékfilmje romantikus és komédia.

Gottlandról, a Prága környéki Karel Gott-múzeumról kapta a címét Mariusz Szczygiel eredetileg 2006-ban, nálunk néhány hete megjelent könyve, melyben a lengyel újságíró a huszadik század cseh történelmének kisebb-nagyobb csontvázait fogja vallatóra sajátos humorú, múltfeltáró tudósításokban. A Karel Gottot személyesen is ismerő, hazájában talkshow-házigazdaként is jegyzett szerzővel budapesti könyvbemutatója alkalmával beszélgettünk.

Joggal merülhet fel a hivatali hűtlenkedés vádja Jean-Claude Van Damme ügyében. Bizony, elmaradtunk filmjei premierjeiről (igaz, az utóbbi időkben jórészt a DVD-piacra gyúrt), s a tékában sem kérdeztünk sűrűn utána.

Hihetetlen, de igaz: Harry Pottert letaszajtották a trónjáról. Akár még hálásak is lehetnénk, hogy végre megszabadítottak minket a tenyérbemászó varázslótanonc repkedő serdülőkkel és Putyin-fejű házimanókkal tarkított médiahatalmától, de nem vagyunk. Javarészt sápkóros fiatalok téblábolnak ugyanis a pubertáskor nehézségeit különféle szörnyszülöttek - hol jobban, hol kevésbé kívánt - társaságával fűszerező, még náluk is vérszegényebb történetben.

Az Alice In Chains a Seattle-ből indult grunge alapcsapata volt a Nirvana, a Pearl Jam és a Soundgarden mellett. Kurt Cobain halálával a rövid életű stílus gyakorlatilag megszűnt könnyűzenei tényezőnek lenni - bár Amerikában most is nagyon jól mennek az olyan grunge-alapokon nyugvó, de sokkal inkább felhasználóbarát zenét játszó csapatok, mint például a Nickelback -, és sokáig egyedül a Pearl Jam volt aktív a fenti négy, meghatározó zenekar közül. Az Alice In Chainsről egykori énekese, Layne Staley 2002-es halála után kevesen gondolták, hogy valaha még színpadra fog állni, ám a zenekar egy William DuVall nevű énekessel visszatért, és idén új albumot is készített Black Gives Way To Blue címmel. Az Alice In Chains múlt pénteki, remekül sikerült budapesti koncertje előtt Sean Kinney dobossal (képünkön jobb szélen) beszélgettünk.

Új filmje, a Colette-műből adaptált Chéri megjelenésünk napján indul a hazai mozikban. A Veszedelmes viszonyok, A királynő, Az én szép kis mosodám, a Gyönyörű mocsokságok, a Pop, csajok, satöbbi vagy épp a Mondvacsinált hős 68 éves, kétszeres Oscar-jelölt alkotója Berlinben mesélt pályafutásáról.

Napfogyatkozás című zenedrámája tizenöt jelenetben idézi fel a Sötétség délben világhírű írója, a terézvárosi születésű Arthur Koestler életét. Kilenc évvel a pforzheimi ősbemutató után Kösztler Artúr végre "hazaérkezett". Az operaház új produkcióját Kovalik Balázs rendezte.

"Itt aztán fű nem terem! Megjelent az Itt aztán fű nem terem! Az ember nem földi eredetű!" - deklamálja a rikkancs a fekete-fehér presszóhodályban. "Az öreg már veszi is a kabátját. Mintha erre a pillanatra várt volna. Megy bomlasztani" - halljuk egy beszélgetés foszlányát. Bomlasztani elnyomó rendszereket szokás, a bomlasztás az elnyomók paranoiája.

A Florida, a paradicsom, a Törvénytől sújtva, a Halott ember, a Szellemkutya, a Kávé és cigaretta, a Hervadó virágok rendezőjének tizedik filmje, Az irányítás határai megjelenésünk napján kerül a magyarországi mozikba. Az 56 éves rendezővel a San Sebastián-i Filmfesztiválon beszélgettünk.

Az Ottawában élő professzor Shifting Voices. Feminist Thought and Women's Writing in Fin-de-Siécle Austria and Hungary (Változó nézetek. Feminista eszmék és női írás a századvég Ausztriájában és Magyarországán) című könyve a közelmúltban jelent meg a McGill Kiadónál. A szerzővel ennek apropóján telefonon készítettünk interjút.

Hogy ki is a mondott Schrevek? Kora egyik legnagyobb színésze, Rudolf Hrusínsky. Már öreg volt és beteg, amikor eljátszotta Kamondi Zoltán Halálutak és angyalok című (első nagyjáték)filmjének egyik főszerepét. Olyannak tűnt, mint aki azt sem tudja, hol van - csak épp át kell adnia a csomagot, s már megy is. Nem Prágába, valahova, egészen máshová - hacsak nem Olsanyba. Furcsa egy mozi volt, húsz év távolából azt is kimondhatjuk, Kamondi pályáján sem lett folytatása - egész eddig.