Ûrarc a Plútóról - Bob Gale forgatókönyvíró

Film

25 éve került a mozikba (az amerikaiakba, mert hozzánk csak két év késéssel jutott) Robert Zemeckis klasszikusa, a Vissza a jövőbe, majd szép sorban jöttek a folytatások. Az évforduló és a Blu-ray kiadás alkalmából a filmek forgatókönyvírója és producere, a természetesen magyar felmenőkkel is büszkélkedő Bob Gale sztorizgatott nekünk.

25 éve került a mozikba (az amerikaiakba, mert hozzánk csak két év késéssel jutott) Robert Zemeckis klasszikusa, a Vissza a jövőbe, majd szép sorban jöttek a folytatások. Az évforduló és a Blu-ray kiadás alkalmából a filmek forgatókönyvírója és producere, a természetesen magyar felmenőkkel is büszkélkedő Bob Gale sztorizgatott nekünk.

*

Magyar Narancs: Több hetet forgattak Eric Stoltzcal a főszerepben, majd lecserélték Michael J. Foxra. Mi történt?

Bob Gale: Hiba. Szereposztási gikszer. A filmet finanszírozó stúdió, a Universal vezérigazgatója, Sid Sheinberg nagy reményeket fűzött Stoltzhoz, mi viszont, Bob Zemeckis meg én, már kevésbé. Mi a kezdetektől Michael J. Foxot szerettük volna, de Michaelt egy tévésorozathoz kötötte a szerződése. Rajta kívül még Eric és egy másik színész jöhetett szóba, s a végén bólintottunk, oké, legyen Eric. Aztán amikor Bob Zemeckis összevágta az első öt hét felvételeit, rémülten tapasztalta, hogy hiányzik a filmből a humor. Akkor fogtuk magunkat és az addig felvett anyagot, és a stúdióvezetők elé járultunk. De mielőtt még így tettünk volna, konzultáltunk Steven Spielberggel, aki, amilyen bölcs producer, a lelkünkre kötötte, hogy próbálkozzunk meg még egyszer Michaellel, vagy ha nem megy, hát kerítsünk valaki mást, de semmiképp ne állítsunk be a stúdióhoz B-terv nélkül, mert félő, hogy máskülönben leállítják a forgatást. Másodjára megtaláltuk Michaelhez a kiskaput, és a tévés elfoglaltságaihoz igazítottuk a forgatást.

MN: És szegény Eric Stoltz hogy fogadta a hírt?

BG: Bob Zemeckis beszélt vele, én nem vettem részt ezen a beszélgetésen. Bob később annyit mondott, hogy úgy érezte, Eric nem vette túlságosan a szívére a dolgot. Félreértés ne essék, Eric Stoltz nagyszerű színész, de nem egy vígjátéki alkat, ellenben az ügynökei nagyon szerették volna, hogy elvállalja a szerepet. Talán ezért sem neheztelt annyira.

MN: Változtattak valamit a forgatókönyvön, hogy Michael J. Foxra szabják a szerepet?

BG: Változtattunk, de nem Michael miatt, a szerep maradt a régiben, de mivel öt hét anyagát kellett újravenni, nekünk is engedményeket kellett tennünk. Ha belenyúltunk, azért nyúltunk bele a forgatókönyvbe, hogy csökkentsük a költségeket. Egy-két helyszín bánta, de a párbeszédeken vagy a karaktereken nem változtattunk.

MN: Mondana egy konkrét példát is?

BG: A film eredetileg egy nukleáris kísérleti telepen végződött volna, egy atomrobbanással, ami visszarepíti a Deloreant, a film időgépként funkcionáló, emblematikus sportkocsiját a jelenbe. Hogy legyen valami előzménye is a dolognak, Marty McFly a film legelején a suliban ül, ahol épp egy dokumentumfilmet vetítenek az ötvenes évek atomkísérleteiről. Ez volt eredetileg Marty antréja, amit egy Marty által előidézett iskolai tűzriadó követett volna. De mivel megváltoztattuk a film végét, fölöslegessé vált a dokumentumfilmes nyitány, így tulajdonképpen a kényszer szülte azt a jelenetet, ami szerintem sokkal hatásosabb lett, mint amit eredetileg elterveztünk.

MN: A legutóbbi Indiana Jones-film egyik emlékezetes jelenete is egy ötvenes évekbeli kísérleti telepen játszódik.

BG: Azt hiszem, Steven (Spielberg) valahol az emlékezete legmélyén megőrizhette a mi le nem forgatott jelenetünket, és tudatosan vagy sem, nem tudom, de biztosra veszem, hogy tőlünk vette az ihletet. Azt is tudom, hogy Bob (Zemeckis) figyelmét sem kerülte el a hasonlóság, ő is kiszúrta rögtön, hogy nini, az a mi jelenetünk.

MN: Elég nagy legendatára keletkezett a sorozatnak. Mi volt a legfurcsább kitaláció, ami a trilógiához kapcsolódott?

BG: Egyszer, valamikor a kilencvenes évek közepe táján elterjedt, hogy készül a negyedik rész, valami producerféle azt állította, hogy hamarosan elkezdődik a forgatás Brazíliában. Persze nem ez volt az első alkalom, és nem is az utolsó, hogy valaki a negyedik részt vizionálta. De a válasz továbbra is: nem. Nem lesz negyedik. A harmadik rész premierjén, ahol levetítették mindhárom filmet, én, Bob és az operatőrünk Dean Cundey ugyanazt a pólót viseltük: egy körbe rajzolt, áthúzott négyes volt rányomva.

MN: Említette, hogy Spielberg produceri pártfogásának sokat köszönhettek. Miben segítette még ki önöket?

BG: Például a cím körül kialakult huzavonában. Mindenkinek bejött a Vissza a jövőbe, kivéve annak az egy embernek, akitől a sorsunk függött: a Universal már emlegetett urának, Sid Sheinbergnek. ' valahogy sosem bírt megbarátkozni vele. Egyszer küldött is egy memót a saját címjavaslatával. Remélem, ül, mert a cím a következő volt: Spaceman from Pluto. Képzelheti, milyen állapotban rohantunk Spielberghez, mert a helyzet valóban komoly volt. És akkor Steven tárcsázta Sheinberg titkárnőjét, és bediktálta a válaszüzenetet: "Kedves Sid, köszönjük november 12-én kelt, végtelenül szórakoztató, humoros leveled, jól megvicceltél minket, mindannyian jót derültünk, várjuk a hasonló memókat." És ezzel az ügy el is volt intézve.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.