Film

A csodálatos Pókember 2.

  • - greff -
  • 2014. június 8.

Film

Hogy egy több mint fél évszázada kieszelt szuperhős töretlen népszerűsége miről árulkodik azon túl, hogy megerősíti az emberi faj csigalassú evolúciójára vonatkozó teóriákat, felettébb jó kérdés, de talán mindössze arról, hogy Stan Lee kék-piros figurájának csillapíthatatlanul eksztatikus tevékenykedése semmilyen korban nem veszít a vonzerejéből. Napjaink halálos komolysággal hörgő Batmanje és lelkibeteg Vasembere mellett pedig különösen vonzó választás lehet az önfeledt hálóhintázás. Mindez persze csak az akciójelenetekre igaz, amelyek Marc Webb második Pók-filmjében egytől egyig kimerítik a pazar látványosság kritériumait, és ez, valamint annak a ténye, hogy igen szépen sikerült megvalósítani a Pókember-mitológia egyik kulcsmozzanatát (azt, amelynek Gwen Stacy a nagy alakja), tulajdonképpen elégségesnek tekinthető ahhoz, hogy a zsáner feltétlen híveit azonnali jegyvásárlásra szólítsuk fel.

Mindenki mást azonban jóval nehezebb volna meggyőzni. Webb kegyetlenül hosszúra nyújtja a fabulát - részben egy kamaszos szerelmi drámával, ami még úgy is tökéletesen érdektelen, hogy Emma Stone, Hollywood tehetséges cukorfalatja hibátlanul hozza Gwen Stacyt, részben pedig a szuperemberek tömegesítésével, amit nyugodtan nevezhetünk Bosszúállók-szindrómának. Megkapjuk Mr. Freeze és Palpatine szenátor hupikék keverékét, Elektrót, aztán a mindig ász Zöld Manót, és a végén még egy Rinó nevű orosz balféket is, de a mesét mégsem ők vagy a rendező, hanem csakis a szuperfejlett technika képes többé-kevésbé egyben tartani.

Forgalmazza az InterCom

alá

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.