Film

A kém

  • - kg -
  • 2015. július 12.

Film

Brit tudósok néhány megkövült filmtekercsből kimutatták, hogy már azelőtt is létezett kémfilmparódia, hogy megszületett volna a kémfilm – eredményük publikálása óta a brit tudósokat nem találják, de ha viszontlátjuk őket egy brit tudósokról szóló paródiában, ígérjük, szólni fogunk. S mivel múltkor azt ígértük, szólunk, ha Melissa McCarthyt újból vígjátékkészítésen kapjuk, nos, a nagyszájú komika, dacolva a hollywoodi fitneszfasizmus diktálta szépségideállal, ismét beint a sótlan gebéknek, és egy újabb vígjátéksikerrel büszkélkedhet. A címadásban ott a „cipőt a cipőboltból” józansága, s ez a film egészére is jellemző: minek ide agyafúrt fordulatok, ha McCarthy egymaga elviszi a show-t mint szuperkémmé előléptetett, örök irodai alkalmazott. Ez eddig papírforma, de aki kitalálta, hogy Jason Statham szállítmányozási akciósztár is feltűnjön a színen, és anélkül, hogy nagyon erőlködne, játszva parodizálja – mondtuk már, hogy paródiában vagyunk? – teljes eddigi életművét, hát, az a valaki (Paul Feig rendező-forgatókönyvírót sejtjük a dolog mögött) tényleg megérdemel minden nullát a fizetési papírján. A film kedves bumfordiságának még az is jól áll, hogy Feig egy sitcomrendező darabosságával rakosgatja egymás után hol vicces, hol vicceskedő jeleneteit – mindkettőből van vagy tucatnyi. Nem baj, brit tudósok kimutatták, hogy a gyakorlat teszi a mestert, Budapest meg, a fő forgatási helyszín, elég olcsó a gyakorlásra.
A Ghostbusters közelgő női változatára (újabb Feig–McCarthy-produkció) tán már e gyermekbetegségek is kedves emlékké fakulnak.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.