Film

Monsters – Sötét kontinens

Film

Az eredetileg Japánból indult kaiju (azaz szörny)filmek az utóbbi időben érdekes oldalhajtásokat produkáltak Amerikában (Cloverfield, Monsters, Tűzgyűrű). Mint a legtöbb horrort, ezt a szubzsánert is kiválóan lehet társadalmi szorongások kifejezésére használni. Az eredeti japán Gojirába is nehéz volt nem belelátni az atomtámadás okozta traumát, de az ilyen mélyrétegekben húzódó politikai-társadalmi üzenetek a mai változatokban is megtalálhatók. A hatalmas monstrumok remekül megtestesítenek és leegyszerűsítve elénk tárnak olyan absztrakt és komplex problémákat, mint például a „civilizációk össze­csapása”.

Már Gareth Edwards Monsterse is hordozott némi politizáló töltetet, mely a rendező szándéka szerint a világ távoli részein zajló, így senkit nem érdeklő háborúkról szólt volna, ám a Sötét kontinens ezt még inkább kiemeli. Az előző részben látott földönkívüli szörnyek már a Közel-Keletet is elárasztották, így az amerikai hadsereg csapatokat küld a visszaszorításukra. Eközben a helyiek közt az iszlám fundamentalizmus terjed, így a katonáknak kétfrontos háborút kell vívniuk. A film legnagyobb hibája épp ez a végletekig lebutított szimbolizmus, melyben az iszlám fundamentalizmus terjedése a nyálkás, mindent leromboló dúvadakkal válik egyenlővé. Eközben a nyugati katonák „fehér megmentőkké” válnak, akik önmaguktól mentik meg a legjobb esetben is nemes barbárként megjelenő helyieket. A másik probléma, hogy mindez egy csupa fáradt klisével operáló, unalmas háborús film keretében jelenik meg.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.