Film

A kocsmakvíz bajnokai

Danny Boyle: T2 Trainspotting

  • - minek -
  • - köves -
  • 2017. április 9.

Film

Lehetséges volna, hogy a Trainspotting folytatása arról szól két teljes órában, hogy egy negyvenes skót férfi (igen, Renton) jól érthető lelki okokból (túl sok emlék, túl sok fájdalom) képtelen lejátszani a régi lemezjátszón a Lust for Life-ot?

Aztán, a 117. perc magasságában, mégis képes lesz rá. Nem, ez csak nem lehet, ennél többről kell szóljon a T2, mégiscsak a fiatalságunk egyik nagy forradalmi filmes bulija folytatódik. Persze, ha csak az volt a feladvány, hogy 20 év elteltével mégis mi folytatódjék 1996 bombasikerei közül, akkor Danny Boyle könnyedén nyerte a kocsmakvízt: a

Trainspotting 2. mégiscsak nagyobb téteket ígér (lásd Renton viszonya a lemezjátszóval), mint, mondjuk, az Angol beteg 2.

Visszatérőből és angol betegből, illetve skótból épp elég van Boyle-nál is: aki nem halt bele az első részbe, mind itt nosztalgiázik a másodikban. Nosztalgia, nosztalgia, mondja, mi jut eszébe a nosztalgiáról? Doktor úr, konkrétan? Megvan, talán arról szól ez a folytatás, hogy Renton elmondhassa méltán legendássá lett monológja, a „Choose Life” 2.0-s változatát, de várjunk csak, ez sem lehet, mert a T2 legtrehányabbul odavetett jelenete épp az újbóli monologizálás. Az új csaj (fiatal, józan, bolgár és a testéből él) egyenesen felkéri Rentont, hogy avassa be a choose life-ozás mibenlétébe, és Rentonból azon melegében kitör a költészet, és egy ültő helyében elslammeli az új idők új himnuszát. Ennél már a hülyejárású Spud írói ambíciói, a kopaszodó Sick Boy hajfestési szokásai és az örök bajuszkirály Begbie merevedési problémái is eredetibbnek hatnak valamivel.

Ha Begbie-nek nem is, Boyle-nak könnyen megy a merevedés: régi kedves képkimerevítései láttán már bánhatjuk, hogy mégsem Almásy gróf támadt fel. Persze nem kell mindent komolyan venni. Lehet, hogy csak annyi történt, hogy érdemei elismerése végett megdobták Danny Boyle-t 18 millával (USD), csapjon már egy jó kis bulit a régi haveroknak. Ennyit még a mulatós kedvű türkmén elnök sem fizetett Jennifer Lopeznek, hogy a szülinapján énekeljen, és innen nézve a T2 igazi sikersztori: sokkal inkább egy ráncos Renton, mint egy kisimult J-Lo.

- köves -

Az InterCom bemutatója

Tovább vonatozunk

T2: a filmzene

Az eredeti Trainspotting sikeréhez jelentősen hozzájárult a zenéje is: ahogy azt Danny Boyle és segítőtársai széles merítéssel összeválogatták és kreatívan használták, elhelyezték a film szövetében. Még Renton periodikusan változó droghasználatát is képesek voltak jelentésteljesen illusztrálni – így jutottunk el az élettörténetük tükrében némi joggal a heroinnal asszociált Iggy Poptól, Lou Reedtől a bogyóktól teljes partikultúráig és zenékig. S a film nem csak kölcsönzött, adott is: ma már nyilvánvaló, hogy Iggy karrierjét szinte újraindította a Trainspotting – de másik oldalról ez tette stadionokat megtöltő sztárprodukcióvá az Underworld agyas elektronikus tánczenéjét is.

A T2 zeneválasztása precíz párhuzamot mutat a folytatás nem is kicsit nosztalgikus s egyben arra reflektáló alaptónusával: megint megkapjuk a Born Slippyt, de már csak lassú (Slow Slippy) verzióban, és persze jön a Lust For Life kicsit átfazonírozva (ez a Prodigy-remix, meglepő módon, még jó is!). A gyermekkor kötelező modorban prezentált zenéi is rendben vannak (Blondie-val vagy a Clashsel nem is hibázhattak) – az is hangsúlyos, hogy Renton régi szobájában éppen régi Bowie-lemezeit lapozza fel (a rendező gesztusa az eltávozott pop­ikon felé). Érdekes módon a Queen (Radio Ga Ga) vagy Jason Nevins a maga korában is rettenetes Run DMC-remixe már csak azt illusztrálja, hogy a frissebb s az öregebb generációk is néha mennyire rossz helyre nyúlnak vissza, ha valamire mulatni kell.

A zene legizgalmasabb szövetét viszont mai brit, részben helybéli zenekarok szolgáltatják, közöttük is hangsúlyos a három számot is előadó Young Fathers, akik pontosan azt nyújtják, amire városuk (s egyben a film helyszíne), a mai Edinburgh képes: skót bennszülött, libériai és nigériai származású bevándorlók együtt értelmezik át és forgatják fel a poptörténetet. Hiphop, garázspunk, blues, soul és még megannyi hatásból építkező hibrid zenéjük sok pszichedéliával nyakon zúdítva nemcsak önmagában kiváló (DEAD és White Man Are Black Man Too albumaikat csak ajánlani tudjuk), de keresve sem lehet találni jobb illusztrációt az emlékképek aranyfüstjébe burkolt lepusztultság képeihez.

- minek -

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.