DVD

A lovagkor vége

Jonathan English: Lovagok háborúja - Harc a végsőkig

  • - ts -
  • 2012. szeptember 9.

Film

Elsőre természetesen szörnyű az Ironclad címének magyar kiszerelése, pedig többszörösen is fedi a lényeget, valóban lovagok tusakodnak benne, s egynémelyük kétségkívül a végsőkig. A lényeg azonban az, hogy minden harc a végső immár: addig él ugyanis a mozi, míg léteznek benne az olyan ősi mesterségek, mint a lovagi is.

Vagy a marhahajcsári, az indiáni, a dagadti és soványi, marslakói vagy gladiátori; amikor eltűnnek a moziipar cipészei, varrónői és üstfoltozói, be lehet zárni a boltot. Ilyenformán ez a hatvanas évekből itt maradt cím nagyon is betalál: egy minden tekintetben meghaladott világ jelenik meg benne. Az elmúlást persze erősen sietteti, ha a mondott mesterségek képviselői fércmunkákat engednek ki a kezükből, ha az indián a hátán viseli a tollát, ha a cowboy cowgirl, ha a dagadt nem esik hasra, és a soványt nem törlik képen tortával, ha a gladiátor plüsstigrissel verekszik, a marslakó pedig békével jön - mert azt nem lehet.

Aktuális lovagjaink sokrétű háttérrel ereszkednek e vetítőtermi túlélőshow-ba, az inkább szolidnak mondható költségek perdöntő részét viszik a sztárok, akik közül nyilván a Róma c. tévésorozat Antoniusát adó James Purefoy a kedvencünk - s ez így lenne akkor is, ha nem emeli fel szavát Dörner kinevezése ellen. Csak hát, ugye. Csípjük még Brian Coxot is szerfelett, Derek Jacobit dettó, Földönkívüli János szerepében pedig maga Paul Giamatti lép fel, igaz, ő a kor kedvence. A látvány helyenként megjárja, de rendes forgatókönyvírókat, pláne rendezőt nem sikerült találni a mulatsághoz. Ami persze még így sem utolsó, bár ezt inkább a nosztalgia mondatja velünk, semmint józan, szakmai megfontolások.

Arról van szó, hogy a filmtörténet tán legmostohábban ábrázolt uralkodója, nevezett Földszűkletű János aláírja ugyan a Magna Chartát, de pofákat vág hozzá, s esze ágában sincs olyan marhaságokat betartani, mint például a legendás 61. cikkely, amely jogot adna a báróknak olyan disznóságokra, hogy a kártya megsértése esetén lefoglalják a király várait és egyéb ingatlanait. Mi más is lehetne ebből, mint egy derekas ostrom, bő vérengzéssel?

Giamatti úgy gurul dühbe, mint a művészettörténetben utoljára tán Pulykapipi Bodó Bélánál, s ha én tévésorozatokat fabrikálnék, az Ivanhoe remake-jében nyilván Purefoy venné át Roger Moore helyét - ezzel együtt az Ironclad egy hosszúra nyújtott, széteső és gyermeteg filmmű. Kár, hisz' lovagokat egyre ritkábban látni.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.