Film

A mindenség elmélete

  • 2015. február 23.

Film

A nagy emberek nagy életét az apró gyarlóságok teszik elviselhetővé a vásznon. Nincs idegesítőbb, mint amikor ismeretterjesztő csatornák műsoraiban az képezi a narrációhoz mellékelt, illusztratív képsorok egészét, hogy egy statiszta úgy tesz, mintha. Mintha festene, mintha intézkedne, mintha töprengene. Csapda az ilyesmi komoly életrajzi filmnél is: vagy arról van szó, amiről szó van (jelen esetben egy zseniális tudósnak, Stephen Hawkingnak a világegyetem mibenlétére vonatkozó, de egyszerű halandó számára alig követhető gondolatairól), és akkor párbeszédes formába kell önteni a legelvontabb kozmológiai eszmefuttatásokat, vagy a nagy ember magánéletének hétköznapi futamairól, amelyek viszont pont ugyanolyan banális fordulatokból állnak, mint egy vízvezeték-szerelő kalandos éle­te. Jelen film természetesen ízléssel bánik Hawking közismert egészségi állapotának bemutatásával, de azért mégiscsak e körül forog a sztori. A testi leépülés stációi több drámai anyagot szolgáltatnak, mint a zseni tudományos meglátásai. Az, hogy akkor hogyan is vannak a dolgok a feleségével (akiről inkább szól a film, mint magáról a tudósról – hiszen az ő memoárjából írták a forgatókönyvet) meg a nőkkel, sokkal inkább tárgya a filmnek, mint maga az életmű.

A Hawking életéről készült míves mozi pont olyan csordogálóan unalmas képfolyam, mint a legtöbb hasonló produktum: kiváló színészekkel, gondosan felépített díszletekben, a valóságot a hatás érdekében diszkréten átíró, precízen kiókumlált dramaturgiai fordulatokkal. Van eleje, közepe, vége – de nincs egyéb értelme.

A UIP–Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.