Film

A pap gyermekei

  • 2014. augusztus 19.

Film

Az adriai szigetecske lakossága egyre csak fogy; több a temetés, mint a keresztelő; aki gyerekre vágyik, az nem tud megfoganni, az amúgy meglehetősen aktív nemi életet élő helybéliek meg többet járnak óvszerért a trafikoshoz, mint gyónni. A patrióta gyógyszertáros sem nézi jó szemmel, hogy fogyik a horvát.

Ám a szigetre érkezett ifjú káplán fejéből kipattan a nagyszerű gondolat (kondomokat kilyukasztani, antibébi-tablettákat vitaminra cserélni), amely nemcsak megmenti a falucskát az elnéptelenedéstől, de a gyermekáldások számának hirtelen megnövekedése után érkező csodaváró turisták inváziójának következtében anyagilag is felvirágzik az amúgy elhagyatott földdarab.

Parabola akar itten kerekedni, amelyből ki kéne, hogy rajzolódjék számtalan kelet-európai frusztrációnk abszurditása. Megkapja a magáét a nacionalizmus és a homofóbia, a provinciális beszűkültség, a politikusi álszentség és a balkáni vérmesség. Vinko Bresan rendező sok cseh filmet nézett, bele-belesandított Kusturica munkáiba (aki maga is rájárt Makavejevre), és Fellinit is ismeri. Azt is tudja, hogy egy ilyen zárt közösségben játszódó vígjátékban kizárólag csodabogaraknak van hely, s hozza is a lököttségi sztenderdet. Viszont, bár eleinte igyekszik elkerülni, hogy a legkézenfekvőbb alanyon köszörülje a nyelvét, végül csak nem támad jobb ötlete, mint a katolikus egyházat tenni meg minden rossz okozójának. Úgynevezett humorral, persze. Amibe azért éppúgy belefér egy kórházba késve szállított vetélő nő, mint egy öngyilkosságban elhunyt vízihulla.

A Mozinet bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.