Animációs film

A szörny mentőakció

Film

A kortárs animációs mesefilmek nemcsak formailag, dramaturgiailag és hivatkozási pontjaik megválogatásában léptek igen magas szintre, hanem olyan, eddig érintetlen területekre is betették a lábukat, mint az önreflexivitás vagy a hagyományosan nem cukinak tartott lények/embertípusok beemelése a pozitív, gyerekbarát hősök közé.

Cuki szörnyek (Szörny Rt.), cuki vámpírok (Hotel Transylvania) és cuki gonoszok (Gru) után most itt vannak a cuki földönkívüliek. A film egy laza csavarral megcseréli az inváziós sci-fik szereposztását: a Földre békés szándékkal érkező bájos kis idegenek válnak a gonosz, kapzsi és titkolózó amerikai hadsereg áldozatává. A szörny mentőakció rengeteg elmés utalást tartalmaz a hidegháború paranoid sci-fijeire, melyekben az agresszív, bolygónkat leigázni szándékozó űrlények nettó behelyettesíthetők voltak a komcsikkal. Ám most nem egy veszélyes, erőszakos kultúra hordozói az idegenek, hanem a fejlett technológia, a sokszínű kultúra képviselői, akiknek tudását a kormány saját céljaira használja (fantáziadús szekvenciák leplezik le a titkot, miszerint a Facebookot, az okostelefont, a Google keresőjét valójában űrlények fejlesztették ki, illetve láthatjuk magunkat űrlényszemszögből, hanyatló, primitív fajként). A film hemzseg a filmtörténeti utalásoktól, és kacsint párat a titokzatos 51-es körzetet övező mizériára is. Mindez dicséretes, ám kevéssé befogadható gyerekeknek, nekik arcpirítóan infantilis poénokat pakoltak tömegesen a történetbe. Filmünk így súlytalan és inkoherens.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.