Énekelnek, korcsolyáznak, táncolnak, a közönség meg jól szórakozik: lám, a sztár is olyan béna a parketten, mint én vagyok mindenhol. Mellettük mindig egy profi, aki leginkább helyettük énekel-táncol, azt az illúziót igyekezvén kelteni, hogy közös a produkció.
A ritka hülye magyar címmel megvert produktum hőse egykori salsabajnok, aki egy jaj, de borzasztó trauma (kamaszverekedés), húsz év és vagy ötven felszedett kiló után újra parkettre lép. A rengő hájú balfácán szíve táncrajongó hölgyének (tulajdon munkahelyi főnökének, akire amúgy már szemet vetett a vállalat bikája is) akarja így elnyerni szerelmét. Nem árulom el, hogy sikerül-e.
Azt viszont elárulom, hogy a meglehetősen szerény szellemi befektetéssel létrehozott forgatókönyv fordulatait élénkíteni, illetve a romantikus történetet a végkifejlet felé terelni hivatott táncos felhorgadások nem sokkal múlják felül egy magyar műsorvezető (szappanszínész, valóságshow-szereplő) bénázását valami zavartan vigyorgó tévés zsűri előtt. Gyors vágások, közeliben mutatott felsőtestek, kitömött dublőrök és némi filmtrükk próbálja azt a benyomást kelteni, hogy itten most szórakoztatva van a nagyérdemű.
Forgalmazza az ADS Service