Film

Bérgavallér

  • - kg -
  • 2014. június 8.

Film

Az nem hír, hogy ma már nem csak Woody Allen képes Woody Allen-filmeket készíteni, hiszen ott van bizonyságul a Harry és Sally - minden idők legjobb Woody Allen-filmje, amit ugye nem ő rendezett.

Sőt, még csak nem is játszott benne, mert az úgy szokott lenni, hogy jön Allen, és mint akinek nincs jobb dolga, átsétál valaki más (haver, barát, rokon) filmjén, jól ismert manírjait villogtatva. Ebből születnek aztán az olyan kedves tévedések, mint Paul Mazursky Jelenetek egy áruházból című, méltán elfeledett vígjátéka. Méltán lesz hamarosan elfeledve John Turturro sokadik rendezői kísérlete is: a Bérgavallér nem bánt, nem harap és műfajilag sem teljesen érdektelen (a filmtörténet talán első családi filmje egy strici és egy hímringyó barátságáról), de ha épp nem a kedélyesen poénkodó Allen van a színen, akkor hervasztóan semmilyen. Kevésbé elnézően: dilettáns és unalmas. Turturro biztosan sokáig hordozta magában a filmtervet, és biztos volt úgy, hogy egy divatos New York-i művészkávéházban üldögélve a latin szeretővé váló csendes virágkötő története zseniális húzásnak tűnt; mélyen emberi történetnek a népek olvasztótégelyéből, egyszersmind szellemes'n'szexi komédiának hús-vér emberekről. A mélység ellen dolgozik némileg, hogy Turturro semmi perc alatt vedlik át slemil kisemberből rejtélyes amorózóvá; Kohn Winnetou féltestvérét, Kaftán Angelót alakítja, aki a sok kufirc (Sharon Stone, Sofía Vergara) közepette beleszeret egy sokgyermekes brooklyni haszid özvegybe. Mindent elmond a filmről, hogy az utóbbit Vanessa Paradis alakítja.

A Big Bang Media filmje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.