A szerk.

Aki sárkánnyal verekszik

A szerk.

E hasábokon az elmúlt hónapokban nem egyszer került elő, hogy a Fidesz oly magasra tette a lécet a kampányhazugságaival, hogy a „narratívák” feljebb csavarása hovatovább az elmebajjal lesz határos az idő előrehaladtával.

A politikai hazudozással, a Patyomkin-világ építésével a NER, ahogyan Josef K. mondaná, a hazugságot avatta világrenddé. A hazugságot? Orbánék értelmezésében mindez nem is tekinthető hazugságnak – ezt a miniszter­elnök hajdani szíves közléséből tudjuk –, hanem pusztán afféle „kommunikációs trükknek”. Ezek szerint, ha valaki bedől nekik, ha a kommunikációs csínyeket komolyan veszi, az magára vessen – ennyit arról, hogy mit gondolnak valójában a Fideszben és a környékén a saját választóikról, azokról, akik 2010 után ciklusról ciklusra biztosították Orbánnak és társainak egyebek mellett az elképesztő mértékű harácsolás lehetőségét.

Nos, lapzártánk idején a helyzet a következő (és senki ne higgye, hogy az őrületnek ezzel a végén járunk): Orbán Viktor jószerivel egyedüli európai vezetőként képes átlátni, hogy mi a lényege az oroszok Ukrajna elleni háborújának. Az a lényege, hogy igazából az Európai Unió, pontosabban az európai „mainstream” háborúzik Oroszország ellen, és senki, még Donald Trump amerikai elnök (és kimondatlanul: még ő, Orbán Viktor) sem képes jobb belátásra bírni „Brüsszelt” ez ügyben. Egy nagy­ ívű gondolattársítás révén azt is tudhatjuk immár, hogy a migrációnak, vagyis (közérthető magyarra fordítva) Európa elnégeresítésének, amelyet szintén „Brüsszel” szorgalmaz, és amelynek az elutasításáért „Brüsszel” folyamatosan bünteti Magyarországot, az a végső célja, hogy Európa gerincét megroppantsák, hogy „Brüsszel” az ily módon talajgyökerüket vesztett nemzeteken könnyebben uralkodhassék. Egyetlenegy dolog adhat csak reményt a szuverén nemzetek Európájának: az, hogy Magyarország (magyarra fordítva: Orbán Viktor) a helyén van, hétről hétre megverekszik a brüsszeli sárkánnyal, s bízvást le is győzi majd – feltéve, hogy jövő áprilisban megnyeri az országgyűlési választást. Ergo, így a hibátlan logikájú levezetés, mindannyiunk érdeke, hogy jövőre Orbán Viktor győzzön.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.

„Nem lehet kikerülni”

Hosszú, független színházi létezés után szeptembertől a Budaörsi Latinovits Színház tagja lett. Beszélgettünk váltásokról, határon túliságról, a semmittevés hasznosságáról és arról, hogy el lehet-e tüntetni a színházi bölényeket.