A KOMMUNA GYERMEKEI

  • - legát -
  • 2010. október 28.

Film

Mifelénk vagy harminc év késéssel, a kilencvenes évek közepén mutatkozott be és keltett botrányt a bécsi akcionizmus Hermann Nitsch hentesmunkái révén. Az irányzat másik kulcsfigurája, Otto Mühl ekkor börtönben ült, "művészi kiteljesedését" a bíróság fiatalkorúak szexuális zaklatásaként és gyermekek veszélyeztetéseként értelmezte.
Tetteiről valószínűleg több százan tudtak - beleértve a szülőket is -, és ami a leghátborzongatóbb, nem találtak benne semmi kifogásolnivalót. Mondhatjuk persze, hogy "természetesen nem", ugyanis Mühl 1971-ben létrehozott kommunája főnökeként a totális testkultusz és szexuális szabadság híveit gyűjtötte egy zászló alá, és egy másféle rugóra járó társadalmi modellt kívánt létrehozni. A csoporthoz húszéves működése során százak és százak csatlakoztak, nem csoda, hogy egyre több gyermek is "előkerült" a kommuna burgenlandi farmján. Így hát Mühl célja a nyolcvanas években már nem is a szabad szerelem, hanem a "gyermektermelés", ezáltal egy "új típusú ember megalkotása" volt.

Juliane Grossheim filmjében ezek a gyerekek mesélik el húsz év múltán, hogyan élték meg az őrületet. Láthatjuk, hogy már egész kis koruktól kísérleti nyulakként kezelték őket, szüleikkel nem érintkezhettek, közös kölykökké váltak. És mivel Mühl mindent dokumentált, azt is láthatjuk, miféle játékok részesei voltak. Az egészben az a legdöbbenetesebb, hogy ezek a egészségesnek látszó, csinos huszonévesek azok után, hogy gyermekkorukat egy elmebeteg játszótéren kellett eltölteniük, mennyire higgadtan és tárgyilagosan tekintenek vissza.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.