Film

Adéle élete 1-2. fejezet

  • - kg -
  • 2013. november 17.

Film

Szép a francia ősz, szívszaggatóan, s van az a parki pad, ahol egyszer Emma és Adéle ültek - itt kezdődött minden, mint egy lányregényben, csakhogy itt egy művésznek készülő fiús, kék hajú (Emma) és egy hamvas, tincseivel és a világgal hadilábon álló tini (Adéle) gabalyodik össze, úgy testileg, mint lelkileg.
false

Szépen gabalyodnak, meg kell hagyni, ahogy csak francia filmekben szoktak, talán azért, mert az ottani művészeknek külön nyelvük van az ilyen gabalyodásokhoz - trüffelizmus vagy valami hasonló címszó alatt kell keresni. S mivel ez az a film, mely annak okán lett híres, hogy Emma és Adéle ágyjelenetei nem sokat hagynak a képzeletre, munkaköri kötelességünk nekünk is leírni, bár mostanra elég unalmas olvasni a nyalás így-úgy ragozott formáit. Utoljára talán Fassbender farka (Shame) hozott ennyit a konyhára, az élbolytól messze lemaradva pedig Winterbottom és a 9 dal művészfilmes genitáliái jönnek. Ami Emmát és Adéle-t illeti, szerelmüknek 179 perc alatt kell bejárnia azt a gyöngyvirágtól lombhullásig tartó ívet, melyet hasonlóan érzékeny francia filmesek azért 120 percben is képesek lezavarni. A Szemünk fényében (2011-ben a franciák Oscar-jelöltje) még nagybeteg gyermek is volt, mégsem kellett három óra egy hasonlóan szenvedélyes - igaz, maratoni szexjelenetek nélküli - kapcsolat bemutatásához.

Adéle háromórásra nyújtott lamúrjában van valahol, nem is mélyen, egy hangulatos másfél órás mozidarab: ősszel, tavasszal, paddal, szerelemmel, megzabolázhatatlan tincsekkel, és igen, még nyalással is.

A Vertigo Média bemutatója

Neked ajánljuk