A Vakszerencse nem is indul rosszul, az első három percben energikusan közlekedik a kamera, ügyesen kerüljük, hogy hosszabban kelljen elidőzni Timberlake arcjátékán, s így az sem feltűnő, hogy az általa alakított fiatalember épp élete drámáját kénytelen elszenvedni, amikor maradék pénzét online szerencsejátékon szeretné megsokszorozni. Ha menne neki, sohasem hozná össze a sors az online szerencsejátékok Puerto Ricóban székelő pápájával, akit az online-szerencsejáték-pápák alakításában nem túl járatos Ben Affleck játszik a method acting által előírt borostával. Józan emberi számítás szerint annyi Oscar-díjjal, amennyi Afflecknek van (egy ráadásul forgatókönyvírásból) az ember nem bólint rá olyan forgatókönyvekre, melyek szerint Costa Rica egy nagy, feszített víztükrű medence, melynek partján tömött bajszú, korrupt rendőrök és fürdőruhamodellek élnek, meg egy hónaljban izzadó FBI-os, néhány szegény és fél tucat gringó. De olyan könyvre sem mond igent az ember, ha nincs rászorulva, melyben a párbeszédek egy olyan kamasz szókészletét idézik, aki túl sokat nézte a Tőzsdecápákat, ahelyett, hogy bepakolta volna a táskáját másnapra.
Forgalmazza az InterCom
