Film

Asterix & Obelix: Isten óvja Britanniát

Film

Bal-jobb, bal-jobb, jönnek a gallok - folytatódik a megszokott francia öntudatépítés. Asterix és Obelix, a két csodafőzettel rohangáló gall újra felveszi a harcot a rómaiakkal, a cél ezúttal Britannia megmentése.

Amit látunk, az eddigi filmek összeollózása: a fiatal, zenésznek felcsapó nyegle Kishippixből férfit kellene faragni, Angoltapax oldalán megmenteni Britanniát, s megküzdeni a vikingekkel, miközben Obelix rátalál a nagy szerelemre...

Persze nem a történet a lényeg, hanem a viccek. Azok meg vannak, még ha nem is a kisebbeket, hanem a történelem-, latin- és filmtörténetet tudó nézőket célozzák. A franciák hősiesen megmentik szegény, ötkor forró vizet szürcsölő, karót nyelt, sznobériájukban oly mulatságos angolokat (annak ellenére, hogy már Caesar is megmondta: úgyis százéves háború lesz a muri vége). Az eddigi Asterix-filmekkel ellentétben a nyelvi humor (és a magyar szinkron nívója) messze elmarad a megszokottól, cserébe a különböző filmes műfajok vágástechnikáinak keverésével olyan filmtörténeti emlékek és hagyományok tűnnek fel, mint a blackface-figura, Hitchcock házvezetőnője, vagy épp a Csillagok háborúja. De sajna a szereplőgárda is erősen tartalékos: egyedül Gerard Dépardieu (Obelix) az ismerős, Alain Delon Caesarja nagyon hiányzik, alig is pótolja a Britannia királynőjeként fellépő Catherine Deneuve.

A vége így játékos metafilmes poénkodás, fűszerezve némi művelődéstörténeti mosolyogtatással, ami a gyerekeket elkísérő felnőtteknek is szórakoztatóvá teszi valamelyest a dolgot.

Forgalmazza a Big Bang Média

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.