Nem először láthatjuk játékfilmen, ahogy a Moszad elfogja az Argentínában bujkáló Eichmannt, de azt igen, hogy az elfogásában milyen szerepet játszott Fritz Bauer hesseni főügyész, aki az elképzelhető legelőnytelenebb környezetben, az ötvenes évek Németországában kutatta a náci háborús bűnösöket. Utóbbiakból nem volt hiány, de igény a nem is nagyon rejtőzködő hajdani nácik bíróság elé állítására annál kevesebb. Az állam legfelsőbb köreiig ért az egykori nácik befolyása – nem csoda, hogy amikor Bauer Eichmann nyomára bukkan, nem a saját országa szerveihez, hanem a Moszadhoz fordult segítségért. Hogy mindez hogyan is történt, milyen bel- és külpolitikai hangulatban, továbbá hogy Bauer hogyan szívta a szivart, milyen zoknit viselt és miként lavírozott sajátos járásával a számára ellenséges hivatali helyiségekben, nos, mindezekért a részletekért forduljunk bizalommal a Tetthelyeken edződött Lars Kraume filmjéhez (lásd még: A másik oldal, Magyar Narancs, 2016. május 5.). Burghart Klaußner nagy alakítást nyújt, a kelleténél olykor nagyobbat is, mint a zsidósága miatt sem túl népszerű államügyész, mellette egy ugyancsak számtalan filmből ismerős arc, Ronald Zehrfeld alakítja Bauer bizalmasát és hivatali szárnysegédjét. A két férfi hasonló cipőben jár, és ez majdnem szó szerint értendő – a zoknijuk minden tekintetben megegyezik, ám ennél is lényegesebb, hogy homoszexualitásuk miatt mindketten könnyen zsarolhatók. És aki zsarolható, azt zsarolják is, mert – mint az e felvilágosító jellegű műből is kiderül – Bauer környezetében a legfőbb hivatali érdek nem a náci múlt feltárása, hanem az államilag dotált amnézia fenntartása volt.
Figyelmébe ajánljuk
Dal a korbácsolásról
„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyermekig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”
Sötét és szenvedélyes séta
Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.
Egymásra rajzolt képek
A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.
Komfortos magány
A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.
Orbán "békéje" gyakorlatilag ugyanaz lenne, mint a sutba dobott amerikai béketerv
Egy adalék a Fidesz működéséhez: a képviselőjelöltek kiválasztását egyedül Orbán végzi
„Legalább két generáció kell”
„Nem lehet szó kapitulációról”
Nem tartják elfogadhatónak Trump eredeti béketervét azok az ukrán veteránok, akik rövid látogatást tettek Budapesten. De ez csak egy dolog és egy probléma, mert a háború mellett ott az élet is, ami sokkal bonyolultabb.
A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend
„Hadd legyen már véleményem!”
Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.
