Bárki bekapcsolódhat (Trottel)

  • - mihál -
  • 1997. december 11.

Film

December 5-én jelentette meg új albumát a Trottel zenekar Troxx Tracks címmel. Ha lehet, a korábbi anyagoknál is komplexebb őrület ez: ezúttal két gitár, két basszus, trombita, dob és néhány énekhang gondoskodik arról, hogy egy pillanatra se tudjunk elmerülni egyetlen biztos pontban.
December 5-én jelentette meg új albumát a Trottel zenekar Troxx Tracks címmel. Ha lehet, a korábbi anyagoknál is komplexebb őrület ez: ezúttal két gitár, két basszus, trombita, dob és néhány énekhang gondoskodik arról, hogy egy pillanatra se tudjunk elmerülni egyetlen biztos pontban.

Magyar Narancs: Miközben a lemezt hallgattam, megint arra kellett gondolnom, hogy a Trottel zenéje kimondottan kelet-európai, sőt orosz hangulatot áraszt.

Rupaszov Tamás: Végül is ebből a régióból származunk, az Endre horvát, én itt vagyok belorusznak, a dobosunk neve orosz. Nyilván jelentős hatással van ránk az adott élettér is, de zeneileg ez nem működik bennünk tudatosan.

MN: Másrészt az volt a benyomásom, hogy a Trottel-lemezekre jellemző politikai töltés most inkább személyesebb irányokba tolódott.

RT: Ezek a dolgok periodikusan váltakoznak bennem, aztán amikor leülök megírni őket, akkor felerősödnek. És nem mindegy, hogy huszonegy vagy harmincegy éves az ember, ugyanazok a hatások egészen másként csapódnak le. Az új album egy igen hosszú folyamatnak a leképezése. A zenekar először teljesen leépült, csak két gitár meg egy basszus maradt, aztán gyarapodni kezdtünk, előbb egy másik basszusgitárossal, aztán egy dobossal és végül egy trombitás-énekesnővel. Két év alatt vezetett ez a folyamat a lemezhez.

MN: Az Ellopott kertnek (a Trottel előző albuma - a szerk.) sztorija volt. Most mi a helyzet?

RT: Ennek nincs kerettörténete, most minden egészen másképp jött létre. De ez így van az összes Trottel-lemezzel. Amint megvagyunk egy albummal, új élet kezdődik. Az ember leszűri a tapasztalatokat, és megy tovább; ez éppúgy igaz a magatartására, mint a zenei fejlődésére.

MN: Az instrumentális korszakotok után mi tette újra szükségessé a szövegeket?

RT: Nagyon szerettem instrumentálisan játszani, és hittem abban, hogy csak zenével is meg lehet fogalmazni a dolgokat, aztán elkezdett valahogy énekesedni az anyag, hogy mennyire szándékosan, nem tudom.

Horváth Endre: Én mindig énekes beállítottságú voltam, de ez nem csak rajtam múlott, az énekesnők egy csomó dallamot és szöveget hoztak. A Tamásnál nyilván az az írói véna is hozzátartozik a képhez, amely már az elejétől kezdve érzékelhető.

RT: Igen, de azt nem akarom, hogy a közönség arra motíváljon, hogy oda is szöveget építsek, ahová egyébként nem kívánnék. Most egészségesnek tűnik számomra az énekes és instrumentális részek aránya.

MN: A zenék létrejöttében van valami állandó szisztéma?

RT: Nincs. Mindig az adott helyzetnek megfelelően döntünk. Amikor a másik basszusgitáros jött, nem az volt a célunk, hogy még egy basszusgitárosunk legyen, hanem hogy azt az embert beépítsük a zenekarba. Az csak külön érdekesség volt, hogy ő is basszusgitáron játszik. És ez így ment addig, amíg fel nem bukkant (a trombitás) Edit.

HE: Amikor hatan lettünk, az is felmerült, hogy adott esetben két részre szakadhasson a zenekar. Ha az egyik része, teszem azt, Lengyelországban játszik akusztikusan, a másik is fel tudjon lépni a világ bármely pontján. De ehhez több idő kellene, és meg kéne tanulni még néhány hangszeren.

RT: Mivel folyamatos mozgás van, lassan elveszti a jelentőségét, hogy ki jön és megy, bárki újra bekapcsolódhat, ha akarja, itt már nem egy hangszer kiesése a lényeg, hanem az emberi kapcsolatok alakulása.

- mihál -

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.