Jön, jön!: Még ha egy Bergmannak

Új Koltay-projekt a láthatáron

  • - ts -
  • - szt -
  • - gj -
  • 1997. december 11.

Film

Tavaly ilyenkor a Honfoglalásról voltunk kénytelenek leszedni a keresztvizet. Van rá esély, hogy 1999-ben majd a Sacra Corona Regni Hungariae-vel folytathatjuk - ez lesz a címe a következő nagy évfordulós nemzettudat-formálásnak, amibe Koltay Gábor rendező és Nemeskürty István forgatókönyvíró belevágja a szekercét: Koltay cége, a Koronafilm Kft. és a Magyar Televízió fele-fele arányban állja majd a film 550 millió forintnyi költségvetését, Peták István tévéelnök tehát éppannyit írt alá, amennyit még nem kell a tévé kuratóriumával ellenjegyeztetnie. Az alábbiakban rövid kivonatok olvashatók abból, ahogy kevésbé ügyes filmesek levegő után kapkodnak. (Néhány megkérdezett nem is talált szavakat.)

Makk Károly filmrendező

Nem egyik vagy másik filmes szekértáborból nézve, hanem általánosságban mondom: vérzik a szívem, hogyan ment el megint egy nagy lehetőség mellett a filmes szakma egésze, hogyan követtünk el megint - magamat is beleértve - egy újabb hülyeséget, miközben mindig másban keressük a hibát. A millenniumi produkciókra külön kerete van az MTV-nek. Bármelyik rendező rástartolhatott volna a témára, kiírhatott volna pályázatot a Mozgókép Alapítvány, a Történelmi Film Alapítvány vagy a Millenniumi Emlékbizottság, de nem tették. Az egész szakma el van foglalva a saját ügyeivel, közben meg jön egy ember, aki ráhajt, el tudja intézni magának, és össze is tud szedni még 250 milliót. Koltay Gábor szenzációs szervező, csak az a baj, hogy nem jut eszébe, hogy rendezőt is keressen a filmhez, aki megvalósítaná az ő produceri vízióját. Nagyon ügyesen működnek azok a politikai csatornák, amelyeken át a Koltayék támogatást kapnak. Külön kérdés, hogy mennyire jön ez kapóra most gazdaságilag és politikailag az MTV-nek. Jól jön ez az egész a politikának a választás előtt, koalíció is, ellenzék is verheti majd a mellét, hogy lesz egy film a Szent Koronáról az évfordulóra.

Durst György producer, rendező

Ennyi pénzért még soha nem készült magyar film. Kíváncsi lennék, hogy a közpénzekből is működő közszolgálati televízió milyen döntési mechanizmus során választja ki azt a forgatókönyvet, amelyre ilyen hatalmas összeget szán. Ha filmet akarnak csinálni a Szent Korona történetéről, miért nem írnak ki forgatókönyv-pályázatot a témára? Miért pont Koltay Gábortól rendelik meg? Nagyon rossz véleményem van róla mint rendezőről, rég meg kellett volna fogadnia, hogy nem rendez többé. Mit akar Peták István? Nyilván nem esztétikai szempontok számítottak itt, kultúrpolitikai döntésnek tartom ezt, a legrosszabb emlékeket idézi föl, amikor a párt propagandafilmeket rendelt. Az nem egy érv, hogy mennyi néző látta a Honfoglalást, amire úgy vitték az iskolásokat, mint minket annak idején a szovjet filmekre november 7-én. Vérlázítónak tartom ezt az ünnepélyes megállapodást, hallatlanul elkeserít ez a cinizmus. Arra is kíváncsi lennék, mi erről a véleménye az MTV kuratóriumának. Abból a pénzből, amit a tévé erre az egy produkcióra költ - és egyébként ugyanennyit ígért idén mozifilmgyártási támogatásra -, három-négy játékfilm készülhetne.

Janisch Attila filmrendező

Ha valaki pénzt tud szerezni, az bármit megtehet. Én láttam a Honfoglalást, és nem voltam tőle elragadtatva. Ennek ellenére Koltay filmje nyitotta meg a Sanghaji Filmfesztivált. Az összeg aránytalanul nagy. Az aránytalan, hogy valaki, nem tudni, mi módon, már másodszor kap a szokottnál jóval magasabb összeget. Azért is aránytalan, mert igazából két helyről lehet pénzt szerezni egy filmprodukcióhoz. Az MTV-től és a Magyar Mozgókép Alapítványtól. Ekkora összeg az alapítvány éves pénzének a kétharmada. Ez még akkor is sok, ha egy Bergmannak adják, miközben a kultúrát folyamatosan kinyírják a televízióban. Ennek ellenére 550 millió kevés egy igazán látványos film elkészítéséhez.

Jeles András filmrendező

A jelenleg működő ambíciók természetéből fakadóan és az előzmények alapján nem találom furcsának. Minden cinizmus nélkül, így mennek a dolgok.

Barbalits Péter producer

Egyszer én is szeretnék mint egy független produceri iroda ilyen kiváltságot kapni. Meglepő ez azért, mert míg egy-egy filmhez tíz-húsz millió forintért kell kuncsorogni, a televízió ekkora összeget tud adni egyetlen filmre. De hát nem ismerem a Szent Korona forgatókönyvét.

Vegzálhattunk volna

még számos személyt, válogathattunk volna tudatosabban is, évek óta parkolópályán ácsorgó dühöst éppúgy, mint munkából ki sem látszó sztárt. Ami azt illeti, volt is néhány kísérletünk, de páran érthető okokból nem álltak kötélnek, az időnk is rövid volt, a hír pénteki. Akik szó nélkül hagyták, mert "ugyan, te is tudod, hogy megy ez", mert "minek keveredjek korpa közé", hasonlók, ugyancsak érthető álláspontot képviselnek.

Az egész cucchoz magunk csak annyit tennénk hozzá, hogy: a ménkűbe is! Biztosak vagyunk benne, akik ezt a rengeteg pénzt beleadták a projektbe, nem látták a Honfoglalást. Viszont csak a mozikban, kivezénylés ide, kivezénylés oda, több mint kétszázezren fizettek azért, hogy láthassák. És sokan közülük a film után elég sok hülyeséget gondolhatnak honfoglalásunkról, ha jobban tetszik, saját magukról. Például hogy Nagy Feró egy Beatrice nevű királynő élén vonult be az országba, mert azt hallották, itt olcsóért raknak föl protézist.

Jó esélyünk nyílik ím arra is, hogy hasonló szépeket tudjunk meg a Szent Koronáról. Biztos forrásból értesültünk, hogy Cyrus Vance szerepére Franco Nero készül, és az idős Titót Deák Bill Gyula adja majd. Szemrebbenés nélkül ízetlenkedhetnénk tovább is, hiszen e fényes projekthez képest mi szinte ingyen tesszük.

Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy nem ennyi, de tizedennyi pénz sem lesz hosszú-hosszú ideig arra, hogy valaki igazi, tisztességes filmet csináljon, hogy ne prejudikáljunk, mondjuk a honfoglalásról. Ilyenformán, tisztelt uraink, ezekkel a tudományos összegekkel egyszer az utolsó fillérig el kell számolni, higgyék el, akkor járnak a legrosszabbul, ha az úristen (lásd még: a magyarok istene) előtt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.