Jön, jön!: Még ha egy Bergmannak

Új Koltay-projekt a láthatáron

  • - ts -
  • - szt -
  • - gj -
  • 1997. december 11.

Film

Tavaly ilyenkor a Honfoglalásról voltunk kénytelenek leszedni a keresztvizet. Van rá esély, hogy 1999-ben majd a Sacra Corona Regni Hungariae-vel folytathatjuk - ez lesz a címe a következő nagy évfordulós nemzettudat-formálásnak, amibe Koltay Gábor rendező és Nemeskürty István forgatókönyvíró belevágja a szekercét: Koltay cége, a Koronafilm Kft. és a Magyar Televízió fele-fele arányban állja majd a film 550 millió forintnyi költségvetését, Peták István tévéelnök tehát éppannyit írt alá, amennyit még nem kell a tévé kuratóriumával ellenjegyeztetnie. Az alábbiakban rövid kivonatok olvashatók abból, ahogy kevésbé ügyes filmesek levegő után kapkodnak. (Néhány megkérdezett nem is talált szavakat.)

Makk Károly filmrendező

Nem egyik vagy másik filmes szekértáborból nézve, hanem általánosságban mondom: vérzik a szívem, hogyan ment el megint egy nagy lehetőség mellett a filmes szakma egésze, hogyan követtünk el megint - magamat is beleértve - egy újabb hülyeséget, miközben mindig másban keressük a hibát. A millenniumi produkciókra külön kerete van az MTV-nek. Bármelyik rendező rástartolhatott volna a témára, kiírhatott volna pályázatot a Mozgókép Alapítvány, a Történelmi Film Alapítvány vagy a Millenniumi Emlékbizottság, de nem tették. Az egész szakma el van foglalva a saját ügyeivel, közben meg jön egy ember, aki ráhajt, el tudja intézni magának, és össze is tud szedni még 250 milliót. Koltay Gábor szenzációs szervező, csak az a baj, hogy nem jut eszébe, hogy rendezőt is keressen a filmhez, aki megvalósítaná az ő produceri vízióját. Nagyon ügyesen működnek azok a politikai csatornák, amelyeken át a Koltayék támogatást kapnak. Külön kérdés, hogy mennyire jön ez kapóra most gazdaságilag és politikailag az MTV-nek. Jól jön ez az egész a politikának a választás előtt, koalíció is, ellenzék is verheti majd a mellét, hogy lesz egy film a Szent Koronáról az évfordulóra.

Durst György producer, rendező

Ennyi pénzért még soha nem készült magyar film. Kíváncsi lennék, hogy a közpénzekből is működő közszolgálati televízió milyen döntési mechanizmus során választja ki azt a forgatókönyvet, amelyre ilyen hatalmas összeget szán. Ha filmet akarnak csinálni a Szent Korona történetéről, miért nem írnak ki forgatókönyv-pályázatot a témára? Miért pont Koltay Gábortól rendelik meg? Nagyon rossz véleményem van róla mint rendezőről, rég meg kellett volna fogadnia, hogy nem rendez többé. Mit akar Peták István? Nyilván nem esztétikai szempontok számítottak itt, kultúrpolitikai döntésnek tartom ezt, a legrosszabb emlékeket idézi föl, amikor a párt propagandafilmeket rendelt. Az nem egy érv, hogy mennyi néző látta a Honfoglalást, amire úgy vitték az iskolásokat, mint minket annak idején a szovjet filmekre november 7-én. Vérlázítónak tartom ezt az ünnepélyes megállapodást, hallatlanul elkeserít ez a cinizmus. Arra is kíváncsi lennék, mi erről a véleménye az MTV kuratóriumának. Abból a pénzből, amit a tévé erre az egy produkcióra költ - és egyébként ugyanennyit ígért idén mozifilmgyártási támogatásra -, három-négy játékfilm készülhetne.

Janisch Attila filmrendező

Ha valaki pénzt tud szerezni, az bármit megtehet. Én láttam a Honfoglalást, és nem voltam tőle elragadtatva. Ennek ellenére Koltay filmje nyitotta meg a Sanghaji Filmfesztivált. Az összeg aránytalanul nagy. Az aránytalan, hogy valaki, nem tudni, mi módon, már másodszor kap a szokottnál jóval magasabb összeget. Azért is aránytalan, mert igazából két helyről lehet pénzt szerezni egy filmprodukcióhoz. Az MTV-től és a Magyar Mozgókép Alapítványtól. Ekkora összeg az alapítvány éves pénzének a kétharmada. Ez még akkor is sok, ha egy Bergmannak adják, miközben a kultúrát folyamatosan kinyírják a televízióban. Ennek ellenére 550 millió kevés egy igazán látványos film elkészítéséhez.

Jeles András filmrendező

A jelenleg működő ambíciók természetéből fakadóan és az előzmények alapján nem találom furcsának. Minden cinizmus nélkül, így mennek a dolgok.

Barbalits Péter producer

Egyszer én is szeretnék mint egy független produceri iroda ilyen kiváltságot kapni. Meglepő ez azért, mert míg egy-egy filmhez tíz-húsz millió forintért kell kuncsorogni, a televízió ekkora összeget tud adni egyetlen filmre. De hát nem ismerem a Szent Korona forgatókönyvét.

Vegzálhattunk volna

még számos személyt, válogathattunk volna tudatosabban is, évek óta parkolópályán ácsorgó dühöst éppúgy, mint munkából ki sem látszó sztárt. Ami azt illeti, volt is néhány kísérletünk, de páran érthető okokból nem álltak kötélnek, az időnk is rövid volt, a hír pénteki. Akik szó nélkül hagyták, mert "ugyan, te is tudod, hogy megy ez", mert "minek keveredjek korpa közé", hasonlók, ugyancsak érthető álláspontot képviselnek.

Az egész cucchoz magunk csak annyit tennénk hozzá, hogy: a ménkűbe is! Biztosak vagyunk benne, akik ezt a rengeteg pénzt beleadták a projektbe, nem látták a Honfoglalást. Viszont csak a mozikban, kivezénylés ide, kivezénylés oda, több mint kétszázezren fizettek azért, hogy láthassák. És sokan közülük a film után elég sok hülyeséget gondolhatnak honfoglalásunkról, ha jobban tetszik, saját magukról. Például hogy Nagy Feró egy Beatrice nevű királynő élén vonult be az országba, mert azt hallották, itt olcsóért raknak föl protézist.

Jó esélyünk nyílik ím arra is, hogy hasonló szépeket tudjunk meg a Szent Koronáról. Biztos forrásból értesültünk, hogy Cyrus Vance szerepére Franco Nero készül, és az idős Titót Deák Bill Gyula adja majd. Szemrebbenés nélkül ízetlenkedhetnénk tovább is, hiszen e fényes projekthez képest mi szinte ingyen tesszük.

Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy nem ennyi, de tizedennyi pénz sem lesz hosszú-hosszú ideig arra, hogy valaki igazi, tisztességes filmet csináljon, hogy ne prejudikáljunk, mondjuk a honfoglalásról. Ilyenformán, tisztelt uraink, ezekkel a tudományos összegekkel egyszer az utolsó fillérig el kell számolni, higgyék el, akkor járnak a legrosszabbul, ha az úristen (lásd még: a magyarok istene) előtt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.