Beköszön a halál – Igaz szívvel

Film

Ma van az AIDS világnapja; a betegségről eddig is számos film készült, köztük nem egy kiemelkedő műalkotás. Most az egyik legújabbat, Ryan Murphy idei munkáját idézzük fel.

A halál oka: HIV/AIDS. A szexuális forradalom idején, az 1980-as évek elején járunk, Amerika most szembesül először igazán a betegséggel, vége a világnak, vége a szexuális szabadságnak. De az nem lehet: tagadás, hitetlenség és félrefordított tekintetek – még az érintett meleg közösségek is szeretnék másképp megmagyarázni a jelenséget, csakhogy nehezen kivívott jogaik nehogy csorbuljanak. Az eredmény: elveszett idő és több ezer áldozat.

false

Ryan Murphy filmjében Ned Weeks (Mark Ruffalo) író, aktivista egyértelmű válságszituációként észleli az AIDS megjelenését a New York-i meleg közösségben, ezért homoszexuális társaival harcot hirdet a vírus és persze a közömbös hatalom ellen. Egy bátor orvos (Julia Roberts) és sok hitetlen, majd később tettre kész civil vív itt kétségbeesett küzdelmet valami ellen, amiről csak feltételezik, mi az, mert csak az biztos, hogy e kór miatt az emberek – az USA-ban főleg a homoszexuálisok – betegszenek és halnak meg. Miközben a film szentimentálisan mutatja be a melegek hétköznapjait, s ha csak kicsit is, de bepillantást nyerünk a hatalmi gépezet – kellő meggyőző erővel ábrázolt – működésébe is, így kiderül, milyen komoly politikai felelőssége volt az USA akkori elnökének és a fejüket homokba dugó politikusoknak.

Joe Mantello és Mark Ruffalo

Joe Mantello és Mark Ruffalo

Fotó: Jojo Whilden/HBO

A „baj” közösségi megjelenésén túl jól megrajzolt egyéni sorsok bontakoznak ki, a hős szenvedélyes, mégis szimpatikusan visszafogott fickó, akire persze mikor máskor találna rá a boldogság, ha nem a legnagyobb bajban. Miközben a temetések a társadalmi élet állandósult eseményeivé válnak, igazi győzelmet aratnak a civilek. Azok a civilek, akiknek közben ráment a harcra az életük, a boldogságuk, s akiknek köszönhetően ma nem „muszáj” meghalni a HIV-vírustól.

Forgalmazza az HBO. Vetítik egyebek közt ma este 10-kor is, az HBO2-ön


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.