Film

Bettie-mobil

Film

Egy hatvan fölötti nő teljesen normális élettel és idegrendszerrel Franciaország egyik módfelett bukolikus vidékén az egyik nap fogja magát, és megszokott életét - mindenestül - csak úgy, minden előzmény és magyarázat nélkül hátrahagyja. Még az is lehet, hogy láttunk már ilyet (néhányszor), franciául meg szinte biztosan, de hősnőnk ezúttal maga Catherine Deneuve, aki nagymamakor ide vagy oda, simán világgá megy, szűkre szabott életét nagyobbra cserélni.

Elég volt Bretagne-ból, a saját étteremből és anyából, meg a silány, hasznavehetetlen, s persze hűtlen szeretőből, és a kiüresedett, önismétlődő, öreges életből. Két rendelés és felszolgálás között bevágódik autójába, és meg sem áll... vajon hol is? A révben. Először csupán a fejét szellőztetné, majd újonnan visszaszerzett rossz szokásához - a dohányzáshoz - szerezne némi alapanyagot, de a francia vidék valahogy nem épp trafikokban gazdag - főleg nem vasárnap -, így véletlenek sorozata viszi jó messzire: előbb egy ismeretlen idős úrig, majd egy feleolyan idős úrig. Másnap felbukkan a rég nem látott lánya is... meg az unokája, akit el kellene fuvarozni az apai nagypapához, ami sejthető módon nem megy túl flottul, de végül csak eljutunk hozzá.

A többit már kitalálták: révből révbe érünk, a morcos, de sármos úrból a film végére potenciális társ lesz, aki majd új színt visz a híres művésznő életébe. A sztori kicsit sem bonyolult, csak hosszú, viszont franciásan könnyed, időnként kifejezetten szellemes, és Deneuve valamit még mindig nagyon tud.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.