Film

A nyár királyai

Film

Felnőni általában nehéz, ám egy saját, erdő közepén álló, szülők nélküli faházban nyilván könnyebb - pláne a filmeken. A tizenöt éves Joe, Patrick és Baggio megelégelve a szülők nyűgét s nyilait, nekivág a rengetegnek; hátizsákkal, kalapáccsal, szokványos, de életszerű konfliktusokkal és sok humorral.

Jordan Vogt-Roberts első filmje nem akar világot váltani, s nagy dolgokat kimondani, viszont el tudja kerülni a giccset és a fárasztó közhelyességet, noha a saját szabályaik szerint élni próbáló, barátságot próbára tevő és szerelmi háromszögbe keveredő tinifiúk kalandjait nemegyszer láttuk már. Magyarul versenyben van egy zsúfolásig megtelt pályán úgy, hogy nincs semmi újdonság, csupán ügyes atmoszférateremtés, fiús nosztalgiázás, szerethető és szórakoztató figurák - főként Biaggio ijesztően fura alakja tűnik telitalálatnak.

A film - montázstechnikára alapozott - képi világa érzékletes és ötletes, a kifejezetten szép és hoszszú tájképeket jól egyensúlyozza a valós események és a fantázia elegye. Már épp ott tartunk, hogy a mágikus realizmus kifejezést keresgéljük, de szerencsére ez nem az, csak emlékeztet rá. A filmet folyamatosan végigkísérő irónia, s a megbicsaklásmentes arányérzék végül is fenntartások nélkül élvezhetővé teszi az előadást. Így van ez még akkor is, ha tudjuk jól, hogy amit láttunk, nem sokkal több, mint ami a vasárnap délutáni családi tévéfilm skatulyájába belefér. Ellenben mindenkor jó nézni: felnövés közben, előtt, után.

Forgalmazza a JIL Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.