Erdély Dániel 1979-ben, a Magyar Iparművészeti Főiskolán, Rubik Ernő formatanóráin kezdett foglalkozni a spidronnak elnevezett formák geometriai alapelemeivel. 1998-ban Jeruzsálemben, egy kristálygeometriai kongresszuson mutatta be kristályszerkezetének variációs lehetőségeit. Dr. Szilassi Lajos, a szegedi tudományegyetem docense a spidronok matematikai alapjait lefektetve olyan algoritmusokat talált, amelyekkel a spidronok mozgása, síkbeli és téri kapcsolódásai tudományosan meghatározhatóvá váltak.
*
Magyar Narancs: Mi ez a spidron: művészet, tudomány?
Erdély Dániel: Talán még találmány is.
MN: Az elnevezés tőled származik?
ED: A spirálból, a spiderből (angolul: pók) és a poligonból össze-rakott mozaikszó ez. Volt a 60-as években Amerikában egy pokoli rajzfilmfigura ezen a néven, ha beírod az internetes keresőkbe, a geometriám és ez a fura alak jelenik meg.
MN: Milyen formatanfeladatot adott Rubik a főiskolán, amiből a spidron lett?
ED: Ez egy féléves program volt, arra emlékszem, hogy egyetlen papírlapból kellett valamilyen harmonikaformát csinálni.
MN: Ugyanerre a témára én egy lejtősen kanyargó monstrumot készítettem pingponglabdák részére, de nem volt benne semmi lényeges formai nehézség, mint a tiédben.
ED: Pedig ez bődületesen egyszerű! Vegyél egy egyenlő oldalú háromszöget, ami 60 fokos. A legtöbb szimmetriája van. A magasságvonalai, szögfelezői mind egybeesnek. A középpontját kösd össze két csúcspontjával, akkor kapsz egy egyenlő szárú háromszöget. Ezt az alakzatot "kihajtod", ekkor megvan a spidron két alapeleme. Ekkor az egyenlő szárú háromszög egyik szárára ráteszel megint egy egyenlő oldalú háromszöget és így tovább, majd középpontosan tükrözöd, akkor megkapod a spidronformát.
MN: Tudtad, hogy ebből a szerkesztésből nagyon sokféle térbeli alakzatot készíthetsz majd?
ED: Éreztem, mert annyira tökéletes, hogy ebből valaminek lennie kell! Első lépésként a legbonyolultabb dolgot tettem meg. Egyébként mindenféle mozaikok és téri formák létrehozhatók belőle, de a legérdekesebb a harmonikaszerűen mozgó, örvénylő periodikus mintázat - akár a vízfelületek. Rengeteg, szabályos rendben elhelyezkedő, "örvények" körül mozgó háromszögből álló geometriai rendszer ez. És nem lineáris, mint a feladatban elvárt harmonikaeffektus.
MN: Hogyha más mintázatokra gondolunk, mint a végtelen görög meander, az nem mozgó ábra?
ED: Az csak a mozgás illúzióját kelti, ez meg valóságosan teszi. Szóval, először a felszínt egyforma geometriai síkidomokkal lefedem. Így kezdődik a "parkettázás". Rájöttem, hogy ezt a mintázatot a karcolások mentén plasztikusan meg lehet hajlítani, ebből lett a mozgó relief. Bármit összeállítok a spidronformákból a síkban, rögtön kipróbálom domborműként is. Egy képet mindig két oldalról szerkesztek meg. Legszívesebben a levegőbe rajzolnám a vonalakat, mert mindkét oldalról tökéletesen fedniük kell egymást. Ez mindig a második fázis. A harmadikban megvizsgálom, hogy térkitöltő-e. A reliefből kiemelek egy alakzatot, és abból készítek egy zárt térbeli plasztikát. Olyan formát kell csinálnom, amely a saját másolataival - vagy saját tükörképével - egyszeresen és hézagmentesen tölti ki a teret.
MN: Ez a spidronfunkciók leglátványosabb, szobrászati változata. Sok bonyolult, szép kristályforma, és mégis illeszkednek, akár a kockacukrok a dobozban.
ED: Pontosan.
MN: Külföldi meghívásaid voltak?
ED: Jártam néhány helyen, de mindenhol be kellett szállnom anyagilag is. Most voltam Kanadában, ott a parkettán aludtam vala-kinél; az utazgatás nem magyar pénztárcának való. Az első előadásom 1998-ban a Jeruzsálemi XII. Nemzetközi Kristálynövesztési Világkongresszuson volt.
MN: Sikert arattál?
ED: Megosztotta a közönséget. A prezentáció látványos volt, ezzel védtem magamat a nyelvi nehézségekkel szemben. Escher illuzionisztikus, trükkös művészetét emlegették, hogy a spidron onnan származik, de én tudom, hogy nem. Az enyém mozgó, dinamikus geometriai rendszer.
MN: A Szimmetria Társaságnál vetített előadásod után kezdtem megérteni a dolgot, de most már arra is kíváncsi vagyok, hogy mire "használható". Nem kellene megmutatnod a NASA-nak?
ED: A NASA-t minden érdekelheti, ami kicsire összecsukható, és adott esetben az űrben kinyitható. A spidronsík egy finoman változtatható plasztika (egy bizonyos magasságig). Olyan változatos a felülete, hogy a különféle irányokban elhelyezkedő darabkái napkollektorként is működhetnének. Akusztikus falnak is alkalmazható, mert remekül csökkentheti a visszhangot a plasztikus felszíne, de vitorlának is alkalmas lehet. A frontális energiát (az ütközésekkor) a spidron örvénylő mozgása merőlegesen elvezeti. Hogyha szívópapírból készítem el a felületet, akkor ülepítési funkciója miatt vegyészeti mérésekre is alkalmas lehet, mivel a folyadékok összetevőit máshogyan rajzolják ki a különböző szögben elhelyezkedő síkok. Megvalósítható egy "lélegző" változat is. Miután a tér minden irányába mozogni képes a spidronrelief, arra gondoltam, hogy ha speciális anyagból készítjük el, akkor légtisztítási feladatra is alkalmas. Hogyha szétnyílik, mint a tüdő, beszívja magába a levegőt, a felszínén megköti a szennyeződést, majd az összehúzódásakor kipréseli a tiszta oxigént.
MN: Tudom, hogy ipari mintaoltalom alatt áll a spidron. Eléggé biztonságban van?
ED: A használati mintaoltalom is fontos lenne, de nagyon nehéz a spidron jellemzőit szakszerűen és teljeskörűen leírni, túl sokféle dolgot tud.
A Spidron című kiállítás november 20-ig tart nyitva a Budapest Galéria Szabadsajtó úti kiállítótermében. Honlap: www.szinhaz.hu/spidron
