DVD

Bosszútól fűtve

  • - kg -
  • 2013. szeptember 29.

Film

Mi a közös a dán Niels Arden Oplev, a német Oliver Hirschbiegel és - csak hogy koreai példánk is legyen - a dél-koreai Kim Jee-woon munkásságában? Hát, csak annyi, hogy Hollywoodba érve úgy darálta be őket a rendszer, mintha nem is nemzetközileg ünnepelt rendezők, hanem kávéhordó gyakornokok lennének.

A bukást jegyző német arra kellett, hogy zombis filmet készítsen Kidmannek, a dél-koreai fenomén Schwarzenegger újraindítása céljából kapott munkavállaló vízumot, Oplev pedig, A tetovált lány (az eredeti) rendezője Colin Farrell és Noomi Rapace (a tetovált lány - az eredeti) akciókézfogóját volt hivatott skandináv árnyalatokkal mélyíteni. A dán filmje maga az akciós állatorvosi ló, melyet prevenciós célból minden Amerikába tartó rendezőnek le kéne vetíteni. Csak hogy világos legyen, miként mogyorózza meg Hollywood a tétova tehetségeket. Úgy például, hogy egy teljesen lehetetlen történetben Colin Farrell (látszólag alvilági erősember, egyébként László nevű, magyar származású bosszúálló) és Noomi Rapace (látszólag kedves szomszéd, egyébként francia származású bosszúálló) addig nézi egymást a szomszéd háztömbök erkélyeiről, mígnem sorsuk (mi is lehetne más, mint a bosszúállás) kérlelhetetlenül összefonódik. Az összefonódást Isabelle Huppert (ki más, mint a svéd Rapace anyukája) házi kosztja olajozza, de feltűnik F. Murray Abraham is mint ősmagyar apafigura, meg néhány albán is. Már csak az hiányzik, hogy Mads Mikkelsen is bekukkantson zsidó kínaiként, ám még ő se tudná megmenteni ezt a népek barátságtalanságát hirdető képtelenséget.

Forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.