A macska magyar, a film angol, a bor grapefruit, a nagymama Harry Potter nénikéje, a nagypapa James Bond ellenlábasa. A macskának rossz vége lesz, a grapefruitlének nemkülönben, a brit színészek – Fiona Shaw és Jonathan Pryce – pedig zokszó nélkül ismétlik a jeleneteiket. A macska sem emel kifogást a feszített tempó ellen.
| ||
Egyesek szerint egy utópiában vagyunk, mások szerint egy visegrádi hétvégi házban. Jonathan Pryce-t egy másik utópiában ismerte meg a világ, de hol vagyunk már – pont 30 évre – a Brazil fémesen fenyegető, retrofuturisztikus díszletvilágától?! A Május 1. Ruhagyár dicső napjait idéző, zöldes katonai egyenruhát viselő, 68 éves brit színészt távol a világ zajától, a látszólagos visegrádi idillben bírtuk szóra.
magyarnarancs.hu: Filmes gonoszokból kijutott önnek rendesen, még egy James Bond-főgonoszt is sikerült megcsípnie. A Dragomán-regény magas rangú, katonás nagypapája, az unokájának pisztolyt ajándékozó ezredes hol helyezkedik el a filmes gonoszskálán?
| ||
Jonathan Pryce: Hogy mennyire gonosz Fitz ezredes? A Bond-gonoszok közé egész biztosan nem férne be, bondi értelemben semmi esetre sem nevezném gonosznak. Ez a magas rangú, idős katona része a fennálló rendszernek. Ellentmondásokkal teli, súlyos ellentmondásokkal terhelt alak. A rezsim hű szolgálja, azt a rezsimet szolgálja, mely ellenségnek ítélte és elvette tőle a fiát. Fitz ezredes szeretné visszakapni a gyermekét, szeretné, ha minden visszatérne a régi, családias kerékvágásba; neki újra fia, az unokájának újra apja lehetne. Nem, nem hiszem, hogy mindezek fényében Fitz ezredest filmes gonosznak lehetne tekinteni.
Jonathan Pryce-szal készített interjúnk a film bemutatásakor jelenik meg.
