A Nő és A Férfi kellett hozzá – 70 éves a Casablanca

  • narancs.hu
  • 2012. szeptember 24.

Film

A Casablanca hetven éve készült, de máig a világ egyik legjobb filmjeként tartja számon a filmes kánon. De vajon mi a titka? Magyar filmeseket kérdeztünk Kertész Mihály 1942-es klasszikusáról.

Mundruczó Kornél


 

narancs.hu: Mitől olyan jó a Casablanca?

Van egy olyan melankóliája, ami végtelenül otthonos: minden jelenetét úgy tudja bejárni az ember, mintha otthon lenne. Nem beleélni tudod magad, hanem egyszerűen benne vagy, a tied. Minden szereplő, minden figura te magad vagy, mintha a személyiséged sok-sok része kinyílna Casablancában, ami sokkal inkább egy belső város, mint egy létező hely.

narancs.hu: Ingrid Bergman jóval magasabb volt Humphrey Bogartnál, ezért a közös jeleneteikben előbbi néha árokban sétált, illetve az utóbbit sámliztatták.

A Casablanca esetében nem működne, ha a nő magasabb lenne: ezekhez a klasszikus képekhez az illik, hogy nem tűnik alacsonyabbnak a férfi. Itt nem az volt a lényeg, hogy a valóságot mutassák be, hanem egy álomvilágot. Egyébként nagyon érdekes a Bogart-jelenség: egy nagyon fura, egyáltalán nem szép férfi, aki olyan múltat és szomorúságot hordoz az arcán, amivel mindenki azonosulni tud. Ő fémjelezte a noirkorszakot, és a mai napig igazi ikon maradt – annak ellenére, hogy ha jobban megnézzük, alacsony, nagyon nagy a feje, csapott a válla, szóval nem egy férfias jelenség.

Koltai Lajos


 

Rengetegszer láttam és bármikor boldogan végignézem újra. Az egyik kedvenc budapesti éttermemben van egy bárzongorista, aki ha meglát, elkezdi játszani az As time goes byt, mert tudja, hogy mennyire szeretem.

narancs.hu: Állítólag éjszakánként írták (át) a forgatókönyvet, és a stáb java része a forgatás reggelén találkozott csak az aznapi penzummal.

Operatőrként sokat forgattam így, például a vizsgafilmemnél, az Agitátoroknál minden éjjel újraírta a másnapi jeleneteket Magyar Dezső (a rendező) és Bódy Gábor (a forgatókönyvíró). Amerikában nagyon sok forgatás a mai napig így zajlik: szinte mindennap kapjuk az új oldalakat. Gyakori, hogy nem az eredeti forgatókönyvíró, hanem egy második vagy harmadik író az, akit megkérnek, hogy forgatás közben dolgozza át az egyre inkább vegyes salátára emlékeztető forgatókönyvet. Ez persze nem mindig sikerül és rengeteg a fejre állás, amikor az újraírt jelenet sokkal rosszabb, mint az eredeti volt.

Kocsis Ágnes


 

Nagyon régen láttam, szerintem majdnem húsz éve. Akkor nem volt rám nagy hatással. Arra emlékszem, hogy a film képi világának nagyon erős volt a hangulata.

narancs.hu: Egy mai filmben is probléma lehet, ha a női főszereplő magasabb, mint a férfi?

Persze, sőt. A Pál Adriennél például az volt a gond, hogy Horváth Ákos sokkal magasabb a címszerepet játszó Gábor Évánál, akire emiatt egy nagyon magas sarkú csizmát adtunk a közös jelenetekben. Amikor viszont az erdei, sáros föld miatt ez nem volt lehetséges, kis dombot építettünk, amire Éva fellépett. De a nagyon alacsony Madonna mellé is állandóan kicsi pasikat válogatnak. Van egy közvélekedés arról, hogy mi a normális, és ha valami eltér ettől (pl. a nő magasabb, mint a partnere vagy a férfi sokkal magasabb, mint a nő) akkor ezt fogják először észrevenni a nézők, és elvonja a figyelmüket a lényeges momentumokról.

Pálfi György


 

Rengeteg film van nagyon hasonló sztorival, és amennyire ismerem a keletkezéstörténetét, a Casablancával úgy voltak, hogy „na, csináljunk egyet a sok közül”. És tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy mi különbözteti meg az akkortájt készült filmek tucatjaitól. Rejtély, hogy mit és hogyan, de valamit nagyon eltaláltak, az biztos. Ez az, amiért filmet csinálunk, ugyanakkor pontosan ez az, amit tudatosan senki nem tud belerakni egy filmbe.

narancs.hu: Egy esetleges remake esetén kit tudnál elképzelni a két főszerepben?

Nehéz kérdés. Nagyon férfias jelenségnek kéne lennie a pasinak – talán George Clooney megteszi. Charlize Theron vagy Scarlett Johansson lehetne a nő. Mindenképp A Nő és A Férfi kell ebbe a sztoriba.

Dyga Zsombor


 

Ez a film egy nagy mix-up: mindent beleraktak, ami jó egy filmben benne kell, hogy legyen. És annak ellenére, hogy egy hatalmas katyvasz, totál egyben van, és rengeteg momentumát örökre szívébe zárta a néző. A „here’s looking at you, kid” az egyik legkedvesebb idézetem. Pedig benne se volt a forgatókönyvben, Bogart improvizálta a helyszínen.

narancs.hu: Te kinek adnád a főszerepeket egy remake-ben?

Bízom benne, hogy senki se vetemedik ilyesmire.



Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.