A Nő és A Férfi kellett hozzá – 70 éves a Casablanca

  • narancs.hu
  • 2012. szeptember 24.

Film

A Casablanca hetven éve készült, de máig a világ egyik legjobb filmjeként tartja számon a filmes kánon. De vajon mi a titka? Magyar filmeseket kérdeztünk Kertész Mihály 1942-es klasszikusáról.

Mundruczó Kornél


 

narancs.hu: Mitől olyan jó a Casablanca?

Van egy olyan melankóliája, ami végtelenül otthonos: minden jelenetét úgy tudja bejárni az ember, mintha otthon lenne. Nem beleélni tudod magad, hanem egyszerűen benne vagy, a tied. Minden szereplő, minden figura te magad vagy, mintha a személyiséged sok-sok része kinyílna Casablancában, ami sokkal inkább egy belső város, mint egy létező hely.

narancs.hu: Ingrid Bergman jóval magasabb volt Humphrey Bogartnál, ezért a közös jeleneteikben előbbi néha árokban sétált, illetve az utóbbit sámliztatták.

A Casablanca esetében nem működne, ha a nő magasabb lenne: ezekhez a klasszikus képekhez az illik, hogy nem tűnik alacsonyabbnak a férfi. Itt nem az volt a lényeg, hogy a valóságot mutassák be, hanem egy álomvilágot. Egyébként nagyon érdekes a Bogart-jelenség: egy nagyon fura, egyáltalán nem szép férfi, aki olyan múltat és szomorúságot hordoz az arcán, amivel mindenki azonosulni tud. Ő fémjelezte a noirkorszakot, és a mai napig igazi ikon maradt – annak ellenére, hogy ha jobban megnézzük, alacsony, nagyon nagy a feje, csapott a válla, szóval nem egy férfias jelenség.

Koltai Lajos


 

Rengetegszer láttam és bármikor boldogan végignézem újra. Az egyik kedvenc budapesti éttermemben van egy bárzongorista, aki ha meglát, elkezdi játszani az As time goes byt, mert tudja, hogy mennyire szeretem.

narancs.hu: Állítólag éjszakánként írták (át) a forgatókönyvet, és a stáb java része a forgatás reggelén találkozott csak az aznapi penzummal.

Operatőrként sokat forgattam így, például a vizsgafilmemnél, az Agitátoroknál minden éjjel újraírta a másnapi jeleneteket Magyar Dezső (a rendező) és Bódy Gábor (a forgatókönyvíró). Amerikában nagyon sok forgatás a mai napig így zajlik: szinte mindennap kapjuk az új oldalakat. Gyakori, hogy nem az eredeti forgatókönyvíró, hanem egy második vagy harmadik író az, akit megkérnek, hogy forgatás közben dolgozza át az egyre inkább vegyes salátára emlékeztető forgatókönyvet. Ez persze nem mindig sikerül és rengeteg a fejre állás, amikor az újraírt jelenet sokkal rosszabb, mint az eredeti volt.

Kocsis Ágnes


 

Nagyon régen láttam, szerintem majdnem húsz éve. Akkor nem volt rám nagy hatással. Arra emlékszem, hogy a film képi világának nagyon erős volt a hangulata.

narancs.hu: Egy mai filmben is probléma lehet, ha a női főszereplő magasabb, mint a férfi?

Persze, sőt. A Pál Adriennél például az volt a gond, hogy Horváth Ákos sokkal magasabb a címszerepet játszó Gábor Évánál, akire emiatt egy nagyon magas sarkú csizmát adtunk a közös jelenetekben. Amikor viszont az erdei, sáros föld miatt ez nem volt lehetséges, kis dombot építettünk, amire Éva fellépett. De a nagyon alacsony Madonna mellé is állandóan kicsi pasikat válogatnak. Van egy közvélekedés arról, hogy mi a normális, és ha valami eltér ettől (pl. a nő magasabb, mint a partnere vagy a férfi sokkal magasabb, mint a nő) akkor ezt fogják először észrevenni a nézők, és elvonja a figyelmüket a lényeges momentumokról.

Pálfi György


 

Rengeteg film van nagyon hasonló sztorival, és amennyire ismerem a keletkezéstörténetét, a Casablancával úgy voltak, hogy „na, csináljunk egyet a sok közül”. És tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy mi különbözteti meg az akkortájt készült filmek tucatjaitól. Rejtély, hogy mit és hogyan, de valamit nagyon eltaláltak, az biztos. Ez az, amiért filmet csinálunk, ugyanakkor pontosan ez az, amit tudatosan senki nem tud belerakni egy filmbe.

narancs.hu: Egy esetleges remake esetén kit tudnál elképzelni a két főszerepben?

Nehéz kérdés. Nagyon férfias jelenségnek kéne lennie a pasinak – talán George Clooney megteszi. Charlize Theron vagy Scarlett Johansson lehetne a nő. Mindenképp A Nő és A Férfi kell ebbe a sztoriba.

Dyga Zsombor


 

Ez a film egy nagy mix-up: mindent beleraktak, ami jó egy filmben benne kell, hogy legyen. És annak ellenére, hogy egy hatalmas katyvasz, totál egyben van, és rengeteg momentumát örökre szívébe zárta a néző. A „here’s looking at you, kid” az egyik legkedvesebb idézetem. Pedig benne se volt a forgatókönyvben, Bogart improvizálta a helyszínen.

narancs.hu: Te kinek adnád a főszerepeket egy remake-ben?

Bízom benne, hogy senki se vetemedik ilyesmire.



Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.