A Nő és A Férfi kellett hozzá – 70 éves a Casablanca

  • narancs.hu
  • 2012. szeptember 24.

Film

A Casablanca hetven éve készült, de máig a világ egyik legjobb filmjeként tartja számon a filmes kánon. De vajon mi a titka? Magyar filmeseket kérdeztünk Kertész Mihály 1942-es klasszikusáról.

Mundruczó Kornél


 

narancs.hu: Mitől olyan jó a Casablanca?

Van egy olyan melankóliája, ami végtelenül otthonos: minden jelenetét úgy tudja bejárni az ember, mintha otthon lenne. Nem beleélni tudod magad, hanem egyszerűen benne vagy, a tied. Minden szereplő, minden figura te magad vagy, mintha a személyiséged sok-sok része kinyílna Casablancában, ami sokkal inkább egy belső város, mint egy létező hely.

narancs.hu: Ingrid Bergman jóval magasabb volt Humphrey Bogartnál, ezért a közös jeleneteikben előbbi néha árokban sétált, illetve az utóbbit sámliztatták.

A Casablanca esetében nem működne, ha a nő magasabb lenne: ezekhez a klasszikus képekhez az illik, hogy nem tűnik alacsonyabbnak a férfi. Itt nem az volt a lényeg, hogy a valóságot mutassák be, hanem egy álomvilágot. Egyébként nagyon érdekes a Bogart-jelenség: egy nagyon fura, egyáltalán nem szép férfi, aki olyan múltat és szomorúságot hordoz az arcán, amivel mindenki azonosulni tud. Ő fémjelezte a noirkorszakot, és a mai napig igazi ikon maradt – annak ellenére, hogy ha jobban megnézzük, alacsony, nagyon nagy a feje, csapott a válla, szóval nem egy férfias jelenség.

Koltai Lajos


 

Rengetegszer láttam és bármikor boldogan végignézem újra. Az egyik kedvenc budapesti éttermemben van egy bárzongorista, aki ha meglát, elkezdi játszani az As time goes byt, mert tudja, hogy mennyire szeretem.

narancs.hu: Állítólag éjszakánként írták (át) a forgatókönyvet, és a stáb java része a forgatás reggelén találkozott csak az aznapi penzummal.

Operatőrként sokat forgattam így, például a vizsgafilmemnél, az Agitátoroknál minden éjjel újraírta a másnapi jeleneteket Magyar Dezső (a rendező) és Bódy Gábor (a forgatókönyvíró). Amerikában nagyon sok forgatás a mai napig így zajlik: szinte mindennap kapjuk az új oldalakat. Gyakori, hogy nem az eredeti forgatókönyvíró, hanem egy második vagy harmadik író az, akit megkérnek, hogy forgatás közben dolgozza át az egyre inkább vegyes salátára emlékeztető forgatókönyvet. Ez persze nem mindig sikerül és rengeteg a fejre állás, amikor az újraírt jelenet sokkal rosszabb, mint az eredeti volt.

Kocsis Ágnes


 

Nagyon régen láttam, szerintem majdnem húsz éve. Akkor nem volt rám nagy hatással. Arra emlékszem, hogy a film képi világának nagyon erős volt a hangulata.

narancs.hu: Egy mai filmben is probléma lehet, ha a női főszereplő magasabb, mint a férfi?

Persze, sőt. A Pál Adriennél például az volt a gond, hogy Horváth Ákos sokkal magasabb a címszerepet játszó Gábor Évánál, akire emiatt egy nagyon magas sarkú csizmát adtunk a közös jelenetekben. Amikor viszont az erdei, sáros föld miatt ez nem volt lehetséges, kis dombot építettünk, amire Éva fellépett. De a nagyon alacsony Madonna mellé is állandóan kicsi pasikat válogatnak. Van egy közvélekedés arról, hogy mi a normális, és ha valami eltér ettől (pl. a nő magasabb, mint a partnere vagy a férfi sokkal magasabb, mint a nő) akkor ezt fogják először észrevenni a nézők, és elvonja a figyelmüket a lényeges momentumokról.

Pálfi György


 

Rengeteg film van nagyon hasonló sztorival, és amennyire ismerem a keletkezéstörténetét, a Casablancával úgy voltak, hogy „na, csináljunk egyet a sok közül”. És tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy mi különbözteti meg az akkortájt készült filmek tucatjaitól. Rejtély, hogy mit és hogyan, de valamit nagyon eltaláltak, az biztos. Ez az, amiért filmet csinálunk, ugyanakkor pontosan ez az, amit tudatosan senki nem tud belerakni egy filmbe.

narancs.hu: Egy esetleges remake esetén kit tudnál elképzelni a két főszerepben?

Nehéz kérdés. Nagyon férfias jelenségnek kéne lennie a pasinak – talán George Clooney megteszi. Charlize Theron vagy Scarlett Johansson lehetne a nő. Mindenképp A Nő és A Férfi kell ebbe a sztoriba.

Dyga Zsombor


 

Ez a film egy nagy mix-up: mindent beleraktak, ami jó egy filmben benne kell, hogy legyen. És annak ellenére, hogy egy hatalmas katyvasz, totál egyben van, és rengeteg momentumát örökre szívébe zárta a néző. A „here’s looking at you, kid” az egyik legkedvesebb idézetem. Pedig benne se volt a forgatókönyvben, Bogart improvizálta a helyszínen.

narancs.hu: Te kinek adnád a főszerepeket egy remake-ben?

Bízom benne, hogy senki se vetemedik ilyesmire.



Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.