A Nő és A Férfi kellett hozzá – 70 éves a Casablanca

  • narancs.hu
  • 2012. szeptember 24.

Film

A Casablanca hetven éve készült, de máig a világ egyik legjobb filmjeként tartja számon a filmes kánon. De vajon mi a titka? Magyar filmeseket kérdeztünk Kertész Mihály 1942-es klasszikusáról.

Mundruczó Kornél


 

narancs.hu: Mitől olyan jó a Casablanca?

Van egy olyan melankóliája, ami végtelenül otthonos: minden jelenetét úgy tudja bejárni az ember, mintha otthon lenne. Nem beleélni tudod magad, hanem egyszerűen benne vagy, a tied. Minden szereplő, minden figura te magad vagy, mintha a személyiséged sok-sok része kinyílna Casablancában, ami sokkal inkább egy belső város, mint egy létező hely.

narancs.hu: Ingrid Bergman jóval magasabb volt Humphrey Bogartnál, ezért a közös jeleneteikben előbbi néha árokban sétált, illetve az utóbbit sámliztatták.

A Casablanca esetében nem működne, ha a nő magasabb lenne: ezekhez a klasszikus képekhez az illik, hogy nem tűnik alacsonyabbnak a férfi. Itt nem az volt a lényeg, hogy a valóságot mutassák be, hanem egy álomvilágot. Egyébként nagyon érdekes a Bogart-jelenség: egy nagyon fura, egyáltalán nem szép férfi, aki olyan múltat és szomorúságot hordoz az arcán, amivel mindenki azonosulni tud. Ő fémjelezte a noirkorszakot, és a mai napig igazi ikon maradt – annak ellenére, hogy ha jobban megnézzük, alacsony, nagyon nagy a feje, csapott a válla, szóval nem egy férfias jelenség.

Koltai Lajos


 

Rengetegszer láttam és bármikor boldogan végignézem újra. Az egyik kedvenc budapesti éttermemben van egy bárzongorista, aki ha meglát, elkezdi játszani az As time goes byt, mert tudja, hogy mennyire szeretem.

narancs.hu: Állítólag éjszakánként írták (át) a forgatókönyvet, és a stáb java része a forgatás reggelén találkozott csak az aznapi penzummal.

Operatőrként sokat forgattam így, például a vizsgafilmemnél, az Agitátoroknál minden éjjel újraírta a másnapi jeleneteket Magyar Dezső (a rendező) és Bódy Gábor (a forgatókönyvíró). Amerikában nagyon sok forgatás a mai napig így zajlik: szinte mindennap kapjuk az új oldalakat. Gyakori, hogy nem az eredeti forgatókönyvíró, hanem egy második vagy harmadik író az, akit megkérnek, hogy forgatás közben dolgozza át az egyre inkább vegyes salátára emlékeztető forgatókönyvet. Ez persze nem mindig sikerül és rengeteg a fejre állás, amikor az újraírt jelenet sokkal rosszabb, mint az eredeti volt.

Kocsis Ágnes


 

Nagyon régen láttam, szerintem majdnem húsz éve. Akkor nem volt rám nagy hatással. Arra emlékszem, hogy a film képi világának nagyon erős volt a hangulata.

narancs.hu: Egy mai filmben is probléma lehet, ha a női főszereplő magasabb, mint a férfi?

Persze, sőt. A Pál Adriennél például az volt a gond, hogy Horváth Ákos sokkal magasabb a címszerepet játszó Gábor Évánál, akire emiatt egy nagyon magas sarkú csizmát adtunk a közös jelenetekben. Amikor viszont az erdei, sáros föld miatt ez nem volt lehetséges, kis dombot építettünk, amire Éva fellépett. De a nagyon alacsony Madonna mellé is állandóan kicsi pasikat válogatnak. Van egy közvélekedés arról, hogy mi a normális, és ha valami eltér ettől (pl. a nő magasabb, mint a partnere vagy a férfi sokkal magasabb, mint a nő) akkor ezt fogják először észrevenni a nézők, és elvonja a figyelmüket a lényeges momentumokról.

Pálfi György


 

Rengeteg film van nagyon hasonló sztorival, és amennyire ismerem a keletkezéstörténetét, a Casablancával úgy voltak, hogy „na, csináljunk egyet a sok közül”. És tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy mi különbözteti meg az akkortájt készült filmek tucatjaitól. Rejtély, hogy mit és hogyan, de valamit nagyon eltaláltak, az biztos. Ez az, amiért filmet csinálunk, ugyanakkor pontosan ez az, amit tudatosan senki nem tud belerakni egy filmbe.

narancs.hu: Egy esetleges remake esetén kit tudnál elképzelni a két főszerepben?

Nehéz kérdés. Nagyon férfias jelenségnek kéne lennie a pasinak – talán George Clooney megteszi. Charlize Theron vagy Scarlett Johansson lehetne a nő. Mindenképp A Nő és A Férfi kell ebbe a sztoriba.

Dyga Zsombor


 

Ez a film egy nagy mix-up: mindent beleraktak, ami jó egy filmben benne kell, hogy legyen. És annak ellenére, hogy egy hatalmas katyvasz, totál egyben van, és rengeteg momentumát örökre szívébe zárta a néző. A „here’s looking at you, kid” az egyik legkedvesebb idézetem. Pedig benne se volt a forgatókönyvben, Bogart improvizálta a helyszínen.

narancs.hu: Te kinek adnád a főszerepeket egy remake-ben?

Bízom benne, hogy senki se vetemedik ilyesmire.



Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.