Film

Szerelem a hatodikon

  • - kg -
  • 2012. szeptember 24.

Film

Film és tojás kapcsolatát annál a bacon-and-eggsnél hagytuk el, melyet immár hetek óta Meryl Streep tesz Tommy Lee Jones asztalára egy amerikai romkomban (Amit még mindig tudni akarsz a szexről). De máris kapcsoljuk a 60-as évek párizsi burzsoáziáját, ott ugyanis egészen más a tojások fekvése; a kifinomult nagypolgáriságot makulátlan házikabátban alakító Fabrice Luchini szívéhez a tökéletes lágytojáson keresztül vezet az út.

Pontosabban a már nem egészen lágy, de még nem is kemény tojáson át, melyhez forrástól számítva három és fél perc szükséges. Míg a régi, zsémbes bejárónő mostohán bánt Luchini tojásaival, az új lány már a próbanapján csodát művel, meg is akad a spanyolajkú teremtésen a biggyedt ajkú gazda szeme. A tojással együtt lágyul a férfiszív is, ám míg az nagyban lágyul, a cselédség zajtalan robotol. A munkásosztály a hatodikon lakik; a kicsiny cselédszobákat spanyol lányok, asszonyok lakják, akik hol az eldugult WC-től, hol a soha el nem duguló házmester asszonytól, e Maigret-regényekből jól ismert zsarnoktól szenvednek. Az úr olyan szerelmes lesz, hogy jóléti intézkedésekbe kezd: elhárítja a dugulást, és az osztálykülönbséget is kész átugratni, ha néha fel is horgad benne a burzsoá. Szívtelenség ennyi bűbáj, kellem, paella és Almodóvar-színésznő láttán fanyalogni - biztos a mi hibánk, hogy e kedves, ódon s oly emberi vígjátékból csak valami parfümözött áporodottságot éreztünk. Alighanem Rohmer az oka mindennek, mert míg itt csak elnagyolt díszlet Párizs és a hatvanas évek, addig A Monceau-parki péklányban például maga az eleven valóság.

A Mozinet bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.