Dokumentumfilm

Chuck Norris a kommunizmus ellen

  • Gera Márton
  • 2016. április 10.

Film

Nyilván tudjuk, hogy a nyolcvanas évek Romániájában milyen állapotok voltak, ám azt a történetet aligha ismerjük, amelyet Ilinca Călugăreanu mesél el a dokumentumfilmjében. Hogy történetesen volt pár bátor ember, aki titokban, pokrócokkal teli Daciákban csempészett be filmeket VHS-kazettán az országba. És voltak megannyian, akik számára ezek a filmek jelentették a szabadságot, akik tátott szájjal nézték, hogyan eszi meg a patkányt Chuck Norris – mindenképpen izgalmasabb lehetett, mint a diktátort nézni, amint arról zagyvál, hogy a művészetnek miről kell szólnia.

Fekete háttér előtt mesélnek a nyilatkozók, és még most is csillog a szemük, amikor arról beszélnek, hogy mit jelentett számukra a közös filmnézés, és milyen hatása volt annak, hogy a társasházak egyik eldugott lakásában összegyűlt a lakóközösség, és valami olyat látott, amit addig soha. (Ezernyi videomagnó volt az országban, hiszen az egyetlen tévécsatorna csak a propagandát nyomta.) Most látni csak igazán a film erejét: szinte felemeli a nézőt, amikor néhányan azt mondják, számukra a szinkrontolmács, Irina Nistorn hangja jelentette a reményt.

Miközben megismerjük a teljes történetet, dramatizált jeleneteket látunk, és csak azt nem érteni, miért nem lett ebből játékfilm. Epikus hősök és fordulatok is akadnak – no meg a tanulság, hogy a filmnek nagyobb ereje van, mint bármiféle ordas eszmének. Persze pátoszos jelenetből is jut bőven, de mintha most indokolt lenne: ez valóban megindító sztori. Ami ráadásul megtörtént.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.