Film

Csúnya, gonosz bácsik

Film

Ha egy filmben morális dilemmát kívánunk teremteni, a legjobb téma a pedofília. Ha bátorítjuk az azonosulást a bántalmazott gyermek szüleivel vagy a tehetetlen, de elszánt nyomozóval, könnyen elérhetjük, hogy a néző szinte szomjazza a bosszút, de hamar az önbíráskodás dicsőítésének és a slasheresztétika túlhasználatának hibájába eshetünk.

A pedofil (vagy a megvádolt) szemszöge is jó választás: hogyan tehet tönkre egy életet, karriert a végső tabu stigmája, melyet az ártatlanság bizonyítása sem moshat le?

A Csúnya, gonosz bácsik c. izraeli thriller igen sajátos utat választ: felkínálja a nézőnek, hogy tetszőleges szereplővel/nézőponttal azonosuljon. A bosszúra szomjazó apa személyisége és módszerei is visszataszítók, az elszántnak tűnő nyomozó fájdalmasan inkompetensnek bizonyul, míg a szexuális ragadozó (vagy akit annak hisznek) zavarbaejtően szimpatikus. A három férfi közül bárki lehet bűnös, de ártatlan is, így zárja össze a film egy kínzókamrává átalakított pincében őket. Ez az alaphelyzet szinte követeli a sötét, drámai hangvételt, ám itt megbotránkoztató fekete komédiába hajló felhangokkal találkozunk, melyek gyakran elveszik a kínzós jelenetek élét. A film mesterien adagolja az információkat, és használja ki a néző narratív beidegződéseit. Olyan sokszor kell a nézőnek újraalkotnia hipotéziseit, és átcsatornáznia azonosulását, míg végül megérti, hogy nem az a lényeg, ki a bűnös, hanem hogy egy olyan világban élünk, melyben senki sem véd meg: tehetetlen az állam, a rendőrség, a család.

Forgalmazza a PARLUX Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.