Film

Diana

Film

Vajon miért készült el ez a film? A készítők új szempontokat szeretnének kínálni a volt walesi hercegné megítéléséhez? Igazságot akarnak neki szolgáltatni, mert ő maga erre sajnos már nem képes? Leleplezni egy tragikus sorsú asszony nagy titkát? Esetleg ábrázolni azt, hogy milyen nehéz is szeretni egy félistennői szférába emelt közszereplőt?

A cím virtigli életrajzi drámát sejtet, ám az egész filmet identitászavar jellemzi.

Mintha inkább az lenne a koncepció, hogy a szennylapok cikkei, az ikonikus fotók és nyilvános megjelenések mögül előbányásszuk Dianát, az esendő asszonyt, de közben az édesbús szerelmi tematikával még inkább a pletykarovat felé tendál a film. Egyetlen Dianával kapcsolatos közhelyet sem sikerül lerombolni, sőt egy suta romantikus ponyva stílusában nyernek megerősítést. A máskor kiváló Naomi Watts sem képes beleolvadni a rosszul megírt karakterbe: kiválóan alakítja a szerelmes nőt, de csapnivalóan a szerelmes Dianát. Naveen Andrewsnak sincs könnyű dolga a bociszemű, versidézetekben beszélő pakisztáni szívsebész szerepében. Ugyanakkor pozitívum a szereplőket jól jellemző lakókörnyezet megalkotása: Diana pompás, rendezett, de rideg háza és a sebész szegényes, kaotikus, ám meghitt kuckója. Egész jó megoldás még a keretes szerkezet a megismételt nyitó és záró jelenettel, mely csak a film végén nyer értelmet. Összességében viszont a Diana csak egy unalmas operatőri munkával kivitelezett giccses tévéfilm, amely valami fatális véletlen folytán mégis mozis forgalmazásba került.

Forgalmazza a Pro Video Film & Distribution Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.