Film

Diana

Film

Vajon miért készült el ez a film? A készítők új szempontokat szeretnének kínálni a volt walesi hercegné megítéléséhez? Igazságot akarnak neki szolgáltatni, mert ő maga erre sajnos már nem képes? Leleplezni egy tragikus sorsú asszony nagy titkát? Esetleg ábrázolni azt, hogy milyen nehéz is szeretni egy félistennői szférába emelt közszereplőt?

A cím virtigli életrajzi drámát sejtet, ám az egész filmet identitászavar jellemzi.

Mintha inkább az lenne a koncepció, hogy a szennylapok cikkei, az ikonikus fotók és nyilvános megjelenések mögül előbányásszuk Dianát, az esendő asszonyt, de közben az édesbús szerelmi tematikával még inkább a pletykarovat felé tendál a film. Egyetlen Dianával kapcsolatos közhelyet sem sikerül lerombolni, sőt egy suta romantikus ponyva stílusában nyernek megerősítést. A máskor kiváló Naomi Watts sem képes beleolvadni a rosszul megírt karakterbe: kiválóan alakítja a szerelmes nőt, de csapnivalóan a szerelmes Dianát. Naveen Andrewsnak sincs könnyű dolga a bociszemű, versidézetekben beszélő pakisztáni szívsebész szerepében. Ugyanakkor pozitívum a szereplőket jól jellemző lakókörnyezet megalkotása: Diana pompás, rendezett, de rideg háza és a sebész szegényes, kaotikus, ám meghitt kuckója. Egész jó megoldás még a keretes szerkezet a megismételt nyitó és záró jelenettel, mely csak a film végén nyer értelmet. Összességében viszont a Diana csak egy unalmas operatőri munkával kivitelezett giccses tévéfilm, amely valami fatális véletlen folytán mégis mozis forgalmazásba került.

Forgalmazza a Pro Video Film & Distribution Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.