Film

Diana

Film

Vajon miért készült el ez a film? A készítők új szempontokat szeretnének kínálni a volt walesi hercegné megítéléséhez? Igazságot akarnak neki szolgáltatni, mert ő maga erre sajnos már nem képes? Leleplezni egy tragikus sorsú asszony nagy titkát? Esetleg ábrázolni azt, hogy milyen nehéz is szeretni egy félistennői szférába emelt közszereplőt?

A cím virtigli életrajzi drámát sejtet, ám az egész filmet identitászavar jellemzi.

Mintha inkább az lenne a koncepció, hogy a szennylapok cikkei, az ikonikus fotók és nyilvános megjelenések mögül előbányásszuk Dianát, az esendő asszonyt, de közben az édesbús szerelmi tematikával még inkább a pletykarovat felé tendál a film. Egyetlen Dianával kapcsolatos közhelyet sem sikerül lerombolni, sőt egy suta romantikus ponyva stílusában nyernek megerősítést. A máskor kiváló Naomi Watts sem képes beleolvadni a rosszul megírt karakterbe: kiválóan alakítja a szerelmes nőt, de csapnivalóan a szerelmes Dianát. Naveen Andrewsnak sincs könnyű dolga a bociszemű, versidézetekben beszélő pakisztáni szívsebész szerepében. Ugyanakkor pozitívum a szereplőket jól jellemző lakókörnyezet megalkotása: Diana pompás, rendezett, de rideg háza és a sebész szegényes, kaotikus, ám meghitt kuckója. Egész jó megoldás még a keretes szerkezet a megismételt nyitó és záró jelenettel, mely csak a film végén nyer értelmet. Összességében viszont a Diana csak egy unalmas operatőri munkával kivitelezett giccses tévéfilm, amely valami fatális véletlen folytán mégis mozis forgalmazásba került.

Forgalmazza a Pro Video Film & Distribution Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.