Film

Diana

Film

Vajon miért készült el ez a film? A készítők új szempontokat szeretnének kínálni a volt walesi hercegné megítéléséhez? Igazságot akarnak neki szolgáltatni, mert ő maga erre sajnos már nem képes? Leleplezni egy tragikus sorsú asszony nagy titkát? Esetleg ábrázolni azt, hogy milyen nehéz is szeretni egy félistennői szférába emelt közszereplőt?

A cím virtigli életrajzi drámát sejtet, ám az egész filmet identitászavar jellemzi.

Mintha inkább az lenne a koncepció, hogy a szennylapok cikkei, az ikonikus fotók és nyilvános megjelenések mögül előbányásszuk Dianát, az esendő asszonyt, de közben az édesbús szerelmi tematikával még inkább a pletykarovat felé tendál a film. Egyetlen Dianával kapcsolatos közhelyet sem sikerül lerombolni, sőt egy suta romantikus ponyva stílusában nyernek megerősítést. A máskor kiváló Naomi Watts sem képes beleolvadni a rosszul megírt karakterbe: kiválóan alakítja a szerelmes nőt, de csapnivalóan a szerelmes Dianát. Naveen Andrewsnak sincs könnyű dolga a bociszemű, versidézetekben beszélő pakisztáni szívsebész szerepében. Ugyanakkor pozitívum a szereplőket jól jellemző lakókörnyezet megalkotása: Diana pompás, rendezett, de rideg háza és a sebész szegényes, kaotikus, ám meghitt kuckója. Egész jó megoldás még a keretes szerkezet a megismételt nyitó és záró jelenettel, mely csak a film végén nyer értelmet. Összességében viszont a Diana csak egy unalmas operatőri munkával kivitelezett giccses tévéfilm, amely valami fatális véletlen folytán mégis mozis forgalmazásba került.

Forgalmazza a Pro Video Film & Distribution Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.