Digitális Fidesz-mozi

Film

Artmozik digitalizációját segítő pályázatot hirdetett augusztus 12-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely minden valószínűség szerint – a legtöbb helyen természetesen kormánypárti – az önkormányzatok által fenntartott moziknak kedvez.

Digitális átállás dúl az országban: a hagyományos, analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe korszerűbb, jobb kép- és hangminőséget és több ingyenesen fogható csatornát jelentő digitális műsorszórás lép. A csapból is ez folyik, a háztartások képben vannak, s akkor a mozikról még nem is beszéltünk. Hiába, az idő elérkezett.

false

Lehetne jó hír a – körülbelül hat éve indult – digitalizáció a mozisok számára, s persze az is, másrészt viszont csak a baj van vele. Nem olcsó játékról van szó ugyanis, a körülmények pedig sürgetőek, hiszen lassan alig akad olyan film, amit ne DCI (digitális) kópián hoznának a forgalmazók. Forrásunk szerint ma az arttermek 50 százaléka digitalizált.

Immár harmadik éve szinte változtatás nélkül, copy-paste technikával hirdetik meg az artmozik digitalizációjáról szóló pályázatot, segítve ezzel a „versenyképességet”, vagyis a fennmaradást. A helyzet idén sem változott: 100 milliós keretből maximum 12,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet egy-egy intézmény. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az artmozik hagyományos filmtekercsről a digitális vetítésre és a térhatású 3D technológiára való átállását támogatja, ám – s itt jön a csavar – csak abban az esetben, ha önkormányzati tulajdonban lévő vagy önkormányzati támogatóval rendelkező moziról van szó. Továbbá ha legfeljebb öt terme van, nem rendelkezik érvényes, úgynevezett virtuális kópiadíj-megállapodással és legalább 25 százalékos önrészt vállal, de nem a fenntartóként szolgáló mozi, hanem az önkormányzat maga.

A képlet egyszerű, a nyerteseknek pedig vállalniuk kell, hogy a fejleszteni kívánt mozitermet két éven keresztül „art”-teremként működtetik. Ez éppenséggel nem is tűnik teljesíthetetlennek, ha nem tudnánk, hogy az artfilm forgalmazóit épp a kutya sem támogatja, ősztől pedig jelentős visszaesés várható a filmek számát illetően, vagyis akár még ez a kis kitétel is okozhat problémát.

Egyszerűnek és ártatlannak tűnő, de azért kacifántos pályázatról van szó, amelynek bizonyos részei magától értetődőek, míg például a 3D technika és az artmozi fogalma konkrétan ütik egymást, a kettőnek együtt nem sok értelme van, mert ha jól utánagondolunk, kifejezetten artkategóriás 3D-s film az elmúlt évekből csupán Wim Wenders 2011-es, Pina Bauschról szóló táncfilmje volt, az is csak fesztiválvetítés formájában, limitált szériát futott a budapesti Corvin moziban. Akadnak persze más értelmezések is, a rendelet 3D-s vonatkozásai előzékenyen lehetőséget adnak a kreatív interpretációra.

Ám ez még mindig a kisebbik probléma, a nagyobbik abból a kérdésből fakad, hogy akkor tulajdonképpen ki is pályázhat korszerűsítés végett. Elkezdhetnénk tételesen felsorolni, mely mozik lehetnek pályázatképesek, és ez a lista legalább olyan hosszú lenne, mint azon artmozik sora, amelyek kiszorultak a húsos fazékért sorban állók közül.

Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal a vidéki mozik lehetnek a nyertesek. A debreceni Apolló mozi például kifejezetten örül a kiírásnak, és természetesen, ha minden igaz, él is majd a lehetőséggel, bár a cikk készítésekor a virágkarnevál olyan szinten lekötötte a város valamennyi emberét, hogy holmi digitalizációs hűhóval majd csak a virágba borulás után tudnak érdemben foglalkozni. Ehhez képest a fővárosi artmozik már a kiírásnak is igazi vesztesei, hiszen nem akad egyetlen olyan mozi, amely megfelelne a feltételeknek. Bár a Budapest Film Zrt. által fenntartott Művész, Puskin vagy Toldi jó eséllyel indulhatna, kérdésünkre Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. cégvezetője elmondta, már tavaly sem tudtak pályázni. 2011-ben két terem digitalizációjára nyertek támogatást, ezért egy európai uniós direktíva miatt (36 hónap leforgása alatt egy mozi maximum 200 ezer eurós támogatást kaphat) a Budapest Film által üzemeltetett intézmények ismét kiszorultak a pályázók táborából. Ezért vált szükségessé más források – részben EU-s pályázatok – segítségével megoldani a digitalizálást.

Elméletileg a pályázati kiírás azoknak kedvez, akik csak egy-egy mozit üzemeltetnek. Ilyen lehetne a húsz éve alakult Cirko Film – Másképp Alapítvány budapesti mozija, a Cirko-Gejzír, de mivel nem kötődik az önkormányzathoz, így ehhez hasonló pályázaton soha nem indulhat, akárcsak mondjuk a Vörösmarty mozi. Bár a Cirkót évről évre nehezen érintette, hogy kiszorul a pályázati kiírásból, sürgető volt a fejlesztésre való igény, így más úton, EU-s pályázatokból és hazai civil támogatásokból végül – 15 millió forintos beruházással – sikerült minden nehézség ellenére digitalizálni az egyik vetítőt – mondta el a Narancsnak Garancsi Ágnes, a mozi vezetője.

Nincs ilyen szerencséje a Vörösmarty mozinak, amely a normatív és az artfilmforgalmazás támogatásának megszűnése óta gyakorlatilag csak vegetál. Feldmájer Sándor, a mozi vezetője szerint a „nyomorgó artmozinak” nincs esélye a digitalizálásra, elképzelése sincs, mi lesz a Vörösmartyval. De a legvalószínűbb – mivel a fővárosnak mindegy, van-e Vörösmarty mozi vagy nincs –, hogy előbb vagy utóbb (inkább előbb, mint utóbb), ez a mozi is lehúzhatja a redőnyt.

A 35 milliméteres celluloidkópia „kihalásával” a modernizáció elkerülhetetlen, ez tény. Miként az is, hogy a biztos hátterű önkormányzatok támogatását élvező artmozik ezúttal örülhetnek, a többi kisebb-nagyobb mozival meg majdcsak történik valami.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.