Tarr szíve, grúzok diadala

  • Buslig Eszter
  • 2013. augusztus 26.

Film

Véget ért a 19. Szarajevói Filmfesztivál. Gyorsmérleg az egyre nemzetközibb mustráról.

Az Oscar-díjas Danis Tanović filmjével (Epizód egy vasgyűjtő életéből) nyitott és grúz győzelemmel zárult az idei mustra; Tanović, a Senkiföldje Franciaországba tévedt (interjúnk vele itt) rendezője kettős szerepben mutatkozott a fesztiválon: nemcsak mint alkotó, hanem mint zsűrielnök is tiszteletét tette.

Számos kimagasló alkotást maga mögé utasítva végül a grúz alkotópáros, Nana Ekvtimishvili  és Simon Gross filmje, az In Bloom (Virágzásban) vitte el a legjobb versenyfilmnek járó Szarajevó Szíve díjat. A függetlenséggel még csak ismerkedő Grúziában játszódó történet színészi frontokon is tarolt: a két női főszereplő a legjobb női alakítás díját is elnyerte. A legjobb férfi színész díját Bogdan Diklićnek ítélte a zsűri, az Obrana i Zastita (Védelem és polgárvédelem) című filmben nyújtott alakításáért.

false

Tarr Béla sem távozott üres kézzel a fesztiválról: a filmkészítéssel egy életre felhagyott művésznek – új film híján – a „Szarajevó Tiszteletbeli Szíve díjat” (Honorary Heart of Sarajevo Award) adományozták a szervezők. A 2005 óta létező díjat azok kaphatják meg, akik kimagasló szerepet töltöttek be a filmművészet fellendítésében, és akik jelentősen hozzájárulnak a délkelet-európai filmipar fejlődéséhez. A felsorolt kritériumoknak Tarr Béla messzemenően eleget is tett, már csak azért is, mert nemrégiben filmakadémiát alapított Szarajevóban. A Tarr-féle Film Factory mesterképzésein olyan hétpróbás filmesek okítanak, mint Tarr hajdani imitátora, Gus van Sant, vagy Jim Jarmusch, Tilda Swinton és Agnieszka Holland.

Tarr mellett más hazai érdekeltségek is szerepeltek a fesztiválon. Míg a tehetséggondozó program Sarajevo City of Film elnevezésű díját Grosan Cristina és Nedeczky Dóra alkotása, a Tengerparti vakáció című kisfilm nyerte, a világ első női rabbijáról szóló Reginát (Groó Diana filmje) és a Valaki vacsorára című kisfilmet (rendezte Dési András György és Móray Gábor) is sikerrel vetítették, valamint díjazták Hörcher Gábor Roma Rally című filmjét is.

Bár a  fesztiváligazgató nem győzte hangsúlyozni, hogy idén 20 százalékkal csökkentették az állami támogatást, azért több cannes-i díjas alkotás is eljutott a fesztiválra. Vetítették  a kínai Jia Zhangke A bűn érintése (A Touch of Sin) című filmjét és az Adél életét is, melyet a Spielberg által vezetett cannes-i zsűri az idei mezőny legjobbjának kiáltott ki. A tunéziai–francia Abdellatif Kechich egy leszbikus szerelem közvetlen-kendőzetlen bemutatásával nyerte el Spielbergék és a szarajevóiak tetszését.

Templom a dombon – A közönség kedvence

Bár a boszniai konfliktus talán kevesebbszer köszönt vissza az idei filmekben, mint korábban, ám így is állandó hivatkozási pont maradt. A fesztivál központja csak pár lépésnyire található attól a helyszíntől, ahol 1992 elején egy szerb lakodalmas menet a szarajevói muszlim negyed közepén álló pravoszláv templomnál muzulmánokkal keveredett szóváltásba. A vita a vőlegény édesapjának megölésével és a háború kitörésével végződött. Nem messze az incidens helyszínétől 3000 ember többperces állótapssal köszöntötte Srđan Golubović Templom a dombon (Circles) című alkotását. A soknemzetiségű Trebinjében három szerb katona rátámad egy békés muszlim boltosra. A katonák közül egyedül Marko avatkozik közbe, ám hiába menti meg az árus életét, tettének súlyos következményei lesznek. A filmet szeptember 18-án a miskolci Jameson CineFest Filmfesztiválon mutatják be, a rendező jelenlétében.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.