Tarr szíve, grúzok diadala

  • Buslig Eszter
  • 2013. augusztus 26.

Film

Véget ért a 19. Szarajevói Filmfesztivál. Gyorsmérleg az egyre nemzetközibb mustráról.

Az Oscar-díjas Danis Tanović filmjével (Epizód egy vasgyűjtő életéből) nyitott és grúz győzelemmel zárult az idei mustra; Tanović, a Senkiföldje Franciaországba tévedt (interjúnk vele itt) rendezője kettős szerepben mutatkozott a fesztiválon: nemcsak mint alkotó, hanem mint zsűrielnök is tiszteletét tette.

Számos kimagasló alkotást maga mögé utasítva végül a grúz alkotópáros, Nana Ekvtimishvili  és Simon Gross filmje, az In Bloom (Virágzásban) vitte el a legjobb versenyfilmnek járó Szarajevó Szíve díjat. A függetlenséggel még csak ismerkedő Grúziában játszódó történet színészi frontokon is tarolt: a két női főszereplő a legjobb női alakítás díját is elnyerte. A legjobb férfi színész díját Bogdan Diklićnek ítélte a zsűri, az Obrana i Zastita (Védelem és polgárvédelem) című filmben nyújtott alakításáért.

false

Tarr Béla sem távozott üres kézzel a fesztiválról: a filmkészítéssel egy életre felhagyott művésznek – új film híján – a „Szarajevó Tiszteletbeli Szíve díjat” (Honorary Heart of Sarajevo Award) adományozták a szervezők. A 2005 óta létező díjat azok kaphatják meg, akik kimagasló szerepet töltöttek be a filmművészet fellendítésében, és akik jelentősen hozzájárulnak a délkelet-európai filmipar fejlődéséhez. A felsorolt kritériumoknak Tarr Béla messzemenően eleget is tett, már csak azért is, mert nemrégiben filmakadémiát alapított Szarajevóban. A Tarr-féle Film Factory mesterképzésein olyan hétpróbás filmesek okítanak, mint Tarr hajdani imitátora, Gus van Sant, vagy Jim Jarmusch, Tilda Swinton és Agnieszka Holland.

Tarr mellett más hazai érdekeltségek is szerepeltek a fesztiválon. Míg a tehetséggondozó program Sarajevo City of Film elnevezésű díját Grosan Cristina és Nedeczky Dóra alkotása, a Tengerparti vakáció című kisfilm nyerte, a világ első női rabbijáról szóló Reginát (Groó Diana filmje) és a Valaki vacsorára című kisfilmet (rendezte Dési András György és Móray Gábor) is sikerrel vetítették, valamint díjazták Hörcher Gábor Roma Rally című filmjét is.

Bár a  fesztiváligazgató nem győzte hangsúlyozni, hogy idén 20 százalékkal csökkentették az állami támogatást, azért több cannes-i díjas alkotás is eljutott a fesztiválra. Vetítették  a kínai Jia Zhangke A bűn érintése (A Touch of Sin) című filmjét és az Adél életét is, melyet a Spielberg által vezetett cannes-i zsűri az idei mezőny legjobbjának kiáltott ki. A tunéziai–francia Abdellatif Kechich egy leszbikus szerelem közvetlen-kendőzetlen bemutatásával nyerte el Spielbergék és a szarajevóiak tetszését.

Templom a dombon – A közönség kedvence

Bár a boszniai konfliktus talán kevesebbszer köszönt vissza az idei filmekben, mint korábban, ám így is állandó hivatkozási pont maradt. A fesztivál központja csak pár lépésnyire található attól a helyszíntől, ahol 1992 elején egy szerb lakodalmas menet a szarajevói muszlim negyed közepén álló pravoszláv templomnál muzulmánokkal keveredett szóváltásba. A vita a vőlegény édesapjának megölésével és a háború kitörésével végződött. Nem messze az incidens helyszínétől 3000 ember többperces állótapssal köszöntötte Srđan Golubović Templom a dombon (Circles) című alkotását. A soknemzetiségű Trebinjében három szerb katona rátámad egy békés muszlim boltosra. A katonák közül egyedül Marko avatkozik közbe, ám hiába menti meg az árus életét, tettének súlyos következményei lesznek. A filmet szeptember 18-án a miskolci Jameson CineFest Filmfesztiválon mutatják be, a rendező jelenlétében.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.