Újjászületett feleségek - Devious Maids

Film

Marc Cherry, a Született feleségek készítője úgy gondolta, jó ötlet, ha a Lila akác köz lakói latina bejárónők képében születnek újjá, és merülnek el ismét a titkok és hazugságok örvényében. A Devious Maids egy kicsit olyan, mintha a Született feleségek mellékszereplőinek harmatos spin-offja lenne (még a marketing és a cím is tudatosan annak rajongótáborát célozta meg). Itt is működik a titokdramaturgia, a dramedys hangvétel, jönnek az archetípusokat megtestesítő szereplők. Ugyanakkor Cherry mintha megirigyelte volna az angol sorozatok (például a Downton Abbey vagy az Upstairs, Downstairs) rafinált "urak és szolgák" tablóit is, ám az ő kreativitásából csak a felvizezett változatukra futja.

false

A sorozat néha sugallja, hogy a latin személyzet és amerikai alkalmazóik között valamiféle modern kori, csökevényes feudális viszony van, mégis a felvázolt úr-szolga kapcsolatok ugyanolyan felületesek maradnak, mint a figurák. Pedig a sorozat néha tesz is a posztkoloniális kritika felé tendáló tétova lépéseket, de ezek valahogy mindig a sztereotípiáknál kötnek ki. Cherry szeretné egyéniségként, alkalmazóik és a befogadó ország által kihasznált, de mégis tartással rendelkező nőkként ábrázolni a főhősöket, aztán végül addig jut, hogy minden latin-amerikai nő könnyűvérű és muzikális, vagy mélyen katolikus és jó anya. A sorozat minden irányból a dél-amerikai tematikának megfelelő utalásokkal bombázza nézőjét, melyek azonban kimerülnek a háttérben mindig idegesítően duruzsoló gitárzenében, illetve a hősnők időszakos és indokolatlan spanyol karattyolásában. Kár.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.