Film

Duzzasztás

Horváth Lili: Szerdai gyerek

Film

Nagyon sok tekintetben tipikus, ami a Szerdai gyerek körül zajlik.

A film kijut egy rangos nemzetközi filmfesztiválra, besöpör két díjat is, a külföldi közönség rajong érte, míg a Karlovy Varyba kihelyezett magyar újság­írók nem szeretik (és ezzel jó néhányan lesznek még így itthon), és a magyar közönség körében eddig a hazai filmeknek általában kijáró érdektelenség övezi a művet. Pedig az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap fő célkitűzése, hogy visszacsalogassa a nézőket a moziba magyar filmeket nézni (nem a Szerdai gyerekkel fogja). Valóban született egy-két szokatlan, ha nem is kasszarobbantó, de váratlanul magas nézettséget produkáló magyar alkotás, melyek már kapirgálják a nálunk ritka madárnak számító midcult besorolás felszínét (pl. VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Liza, a rókatündér, Isteni műszak, Utóélet). Néhány film hazai viszonyok közt értelmezendő blockbuster státuszt is elérte (Coming out, Megdönteni Hajnal Tímeát, Swing).

Horváth Lili filmje a magyar film azon markáns áramlatába illeszkedhet, melyet szegénységfilmnek lehetne nevezni (ide tartozik még, mondjuk, a Delta, az Iszka utazása, a Csak a szél). Az ilyen filmek központi témája a (sok esetben hangsúlyozottan kelet-európai ízű) társadalmi peremlét megmutatása, mely a nyugati nézők szemében kulturális egzotikumként, ám a magyar nézőkében jobb esetben felesleges nyomasztásként, rosszabb esetben önegzotizálásként jelenik meg.

A Szerdai gyerek bár távolról sem tökéletes, mégsem ennyire egyszerűen behatárolható, ugyanis a rendező nem éri be az ilyen filmekre általában jellemző nyers közegfelmutatással, remélve, hogy az majd önmagában is elég hatásos lesz. Ő kimondottan hollywoodiasnak tekinthető dramaturgiát alkalmaz: a főhős Maja mosodaalapítással self-made womanként igyekszik kitörni reménytelen helyzetéből, miközben a kettős motiváció jegyében próbálja a gyermekét visszaszerezni, ráadásul két férfi szerelme között őrlődve. A történet sematikus, a miliő tipikus, jellegzetesen hazai a telep, a mikrohitelprogam, a művház. Talán nem szándékos, de a közegábrázolásnál is hangsúlyosabb és sikerültebb a szereplők közti viszonyok megjelenítése: a fiatal Maja és férje közti bántalmazó kapcsolat, a hitelügyintézővel félénken kibontakozó szerelem, a teleplakók közti, néhol erőltetett, néhol viszont jópofa csipkelődések.

A fő probléma a feszesség és a ritmus hiánya. Még a szűk 90 perc alatt is jó néhányszor lelassul a film és még a többszörös konfliktusok sem tudják fenntartani a nézői érdeklődést (a filmvégi nagy csavar viszont túlzottan is teátrálisra sikeredett). Horváth Lili a Napszúrás c. kisfilmjét duzzasztotta egész estéssé, és a duzzasztás sajnos meg is látszik.

A másik gyenge pont a színészek játéka. A kezdő Vecsei Kinga ugyan nem bonyolítja túl játékát (többnyire riadt, dacos kis állat benyomását kelti), és dikciója is szokatlan, de érdekes módon mégis jól működik a vásznon (ráadásul a film fénypontját jelentő Thuróczy Szabolccsal kitűnő az összjátékuk). Probléma inkább a többiekkel van: amatőr és profi színészek vegyesen játsszák a mellékszerepeket, a különbségek pedig általában ordítóak köztük. Hihetetlenül zavaró, amikor a bármennyire is csikorgó, de autentikusnak szánt közegbe betör egy ismert arc a maga bejáratott manírjaival.

A Szerdai gyerek kissé naiv és bicegő film, de pont a teljes reménytelenség elutasítása és a szerethető figurák miatt sok mindent el tudunk nézni neki (bár a magyar filmek esetében épp ezen az elnézésen lenne jó már túllépni).

Forgalmazza a Pop Film

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.