film

Egy őrült szerelem balladája

  • - kg -
  • 2012. július 7.

Film

Mint sokan őelőtte, Álex de la Iglesia is felismerte, hogy a bohócok, amennyiben nem az alkalmi tréfacsinálókra, hanem a cirkuszok fehérre meszelt dolgozóira gondolunk, a megszokottól kicsit is eltérő fénytörésben kifejezetten ijesztő lénynek festenek.

A groteszkhez foggal-körömmel ragaszkodó spanyol filmes két ilyen fénytörést is talált: az egyik a spanyol polgárháború, mely egy bohócból is előhozza a vérnősző barmot, a másik a Franco nevével fémjelzett hetvenes évek. Akárcsak az ősforrásnak számító Szörnyszülöttekben, itt is a vándorcirkusz hátországa a kiindulás, és mindazok a wendersi cirkuszlírát hírből sem ismerő alakok, akik e világot benépesítik. Ebből a televényből nő ki a két Franco korabeli bohóc története: az egyiknek már az apja is bohóc volt (innen a polgárháborús bohócvérengzés), a másiknak csak nőgyepáló jelenéről tudni. Közöttük áll a dúskeblű légtornászlány, akire a dinasztikusan bohócsorsra ítélt Szomorú Bohóc éppúgy gerjed, mint a nőverő Boldog Bohóc. Szerelmi háromszögnek hívják az ilyesmit, valódi történet híján ez adja az ürügyet az egyre elkeseredettebb bohócharcra. Alighanem történelmi allegória az egész, ám erről bölcsen hallgatnak a szinopszisok. Mindazonáltal a spanyol múlt setét fejezeteit bohócperspektívából bemutatni - jó ötlet. Két vérengző bohóc perspektívájából bemutatni - még jobb ötlet. Álex de la Iglesia "így jöttünk"-filmet készített; kár, hogy a millió filmes utaláson és a példásan bizarr látványon túl semmi sem jutott az eszébe.

A Ristretto Distribution bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.