film

Egy őrült szerelem balladája

  • - kg -
  • 2012. július 7.

Film

Mint sokan őelőtte, Álex de la Iglesia is felismerte, hogy a bohócok, amennyiben nem az alkalmi tréfacsinálókra, hanem a cirkuszok fehérre meszelt dolgozóira gondolunk, a megszokottól kicsit is eltérő fénytörésben kifejezetten ijesztő lénynek festenek.

A groteszkhez foggal-körömmel ragaszkodó spanyol filmes két ilyen fénytörést is talált: az egyik a spanyol polgárháború, mely egy bohócból is előhozza a vérnősző barmot, a másik a Franco nevével fémjelzett hetvenes évek. Akárcsak az ősforrásnak számító Szörnyszülöttekben, itt is a vándorcirkusz hátországa a kiindulás, és mindazok a wendersi cirkuszlírát hírből sem ismerő alakok, akik e világot benépesítik. Ebből a televényből nő ki a két Franco korabeli bohóc története: az egyiknek már az apja is bohóc volt (innen a polgárháborús bohócvérengzés), a másiknak csak nőgyepáló jelenéről tudni. Közöttük áll a dúskeblű légtornászlány, akire a dinasztikusan bohócsorsra ítélt Szomorú Bohóc éppúgy gerjed, mint a nőverő Boldog Bohóc. Szerelmi háromszögnek hívják az ilyesmit, valódi történet híján ez adja az ürügyet az egyre elkeseredettebb bohócharcra. Alighanem történelmi allegória az egész, ám erről bölcsen hallgatnak a szinopszisok. Mindazonáltal a spanyol múlt setét fejezeteit bohócperspektívából bemutatni - jó ötlet. Két vérengző bohóc perspektívájából bemutatni - még jobb ötlet. Álex de la Iglesia "így jöttünk"-filmet készített; kár, hogy a millió filmes utaláson és a példásan bizarr látványon túl semmi sem jutott az eszébe.

A Ristretto Distribution bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.