film

Egy őrült szerelem balladája

  • - kg -
  • 2012. július 7.

Film

Mint sokan őelőtte, Álex de la Iglesia is felismerte, hogy a bohócok, amennyiben nem az alkalmi tréfacsinálókra, hanem a cirkuszok fehérre meszelt dolgozóira gondolunk, a megszokottól kicsit is eltérő fénytörésben kifejezetten ijesztő lénynek festenek.

A groteszkhez foggal-körömmel ragaszkodó spanyol filmes két ilyen fénytörést is talált: az egyik a spanyol polgárháború, mely egy bohócból is előhozza a vérnősző barmot, a másik a Franco nevével fémjelzett hetvenes évek. Akárcsak az ősforrásnak számító Szörnyszülöttekben, itt is a vándorcirkusz hátországa a kiindulás, és mindazok a wendersi cirkuszlírát hírből sem ismerő alakok, akik e világot benépesítik. Ebből a televényből nő ki a két Franco korabeli bohóc története: az egyiknek már az apja is bohóc volt (innen a polgárháborús bohócvérengzés), a másiknak csak nőgyepáló jelenéről tudni. Közöttük áll a dúskeblű légtornászlány, akire a dinasztikusan bohócsorsra ítélt Szomorú Bohóc éppúgy gerjed, mint a nőverő Boldog Bohóc. Szerelmi háromszögnek hívják az ilyesmit, valódi történet híján ez adja az ürügyet az egyre elkeseredettebb bohócharcra. Alighanem történelmi allegória az egész, ám erről bölcsen hallgatnak a szinopszisok. Mindazonáltal a spanyol múlt setét fejezeteit bohócperspektívából bemutatni - jó ötlet. Két vérengző bohóc perspektívájából bemutatni - még jobb ötlet. Álex de la Iglesia "így jöttünk"-filmet készített; kár, hogy a millió filmes utaláson és a példásan bizarr látványon túl semmi sem jutott az eszébe.

A Ristretto Distribution bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.